Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek

Róbert (1226. március 13. - Í1239. november 2.) IV. Béla király alatt több érsek ült Esztergomban. Róbert érsek koronázta királlyá 1235. október 14-én Székesfehérvárott a Szent Péter egyházban, de előtte már 1214-ben ifjabb királyként említik. A király a II. András által eladományozott birtokok visszavételét 1228-ban megkezdte, ami által a főurak egy része elfordult tőle. Ebben a helyzetben igen fontos volt számára az egyház támogatása, különösen az esztergomi érseké. Ekkor még Esztergom nem csupán az érsekség székhelye, hanem a királyé is. Esztergom jelentőségét aláhúzza az az oklevél, amelyet a király adott ki 1239. szeptember 29-én, és ebben a Szent István által alapított Szent Esztergomi Egyház székhelyét „locum primatis"-ként említi, amelyet eddigi jogaiban és szabadságában megerősít, birtokait növeli és az érseki várban lévő érseki ház alatt a KisDunába ömlő Hévíztől a Veprech vízitoronyig alattvalói részére várost építhet.

6 Ez több szempontból is fontos. A primas kifejezés előfordulása miatt és azért is, mert a Víziváros, mint érseki város megszületésének lehetünk tanúi. A király a tatárok elől menekülő kunokat 1239-ben befogadja országába, akikre azonban nem számíthatott. Róbert esztergomi érseksége azért is jelentős, mert a király szándéka szerint járt el a moldvai kunok ügyében. Ugyanis a kunok hercege Barcnak egyszülött fia 12 előkelő ember és több domonkos rendi szerzetes felkereste azzal a kéréssel, hogy keresztelje meg őket és az otthon maradottakat. IX. Gergely pápa feloldja Róbert érseket fogadalma alól, amely szentföldi hadjáratban való részvételt jelentett volna, azért hogy a kunok térítésére mehessen. Az érsek tehát elindul több püspök és az akkor még ifjú király Béla kíséretében „ultra sylvas", az erdőn túli Moldvába, ahol Barcot és Membrok kun hercegeket megkereszteli és velük 12 ezer kunt is. Az érsek felhatalmazást kapott, hogy ott prédikáljon, templomot építsen, papokat szenteljen, és püspökséget állítson fel. Róbert érsek tehát megszervezte a püspökséget, amelynek első püspökét 1228. március 21-én felszentelte Theodorik szerzetes személyében, és a székhely Milkó városa lett. Ezzel tehát megalakult a milkói püspökség.

7 Béla megígérte ne6 Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesisasticus ac civilis. I-XI. Budae 1829-1844. IV/1.152., (a továbbiakban Fejér ), Momunemta Ecclesiae Strigoniensis IIII. Ed. Knauz, Ferdinandus - Dedek, Crescens Ludovicus. Strigonii 1874-192.1. 274., (a továbbiakban MES), Vö. Beke Margit: Róbert. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk.: Beke Margit. Bp. 2003. Szent István Társulat. 98-103. (a továbbiakban Eé) Szerkesztői megjegyzés: A Veprech-torony névváltozatait lásd Deák Antal András e kötetben olvasható tanulmányában. 7 Ferent, Joan: A kunok és püspökségük. Ford.: Domokos Pál Péter. Budapest 1981. 126. 40