Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek

BEKE MARGIT IV. BÉLA KIRÁLY ÉS AZ ESZTERGOMI ÉRSEKEK* IV. Béla király (1235-1270) és családja IV. Béla (1206-70) 1235-ben vette át a királyi trónt és 1270-ben hunyt el. Ha nem élt volna bonyolult történelmi szituációban, akkor is maradandó lehetne uralkodása, hiszen példás családi életet élt Laszkarisz Máriával (ti270), a görög hercegnővel, akitől több gyermeke született, közülük pedig többen szentéletet éltek. Mint uralkodót mégis a második honalapító jelzővel illetik, ami igen tartalmas életet tükröz. IV. Béla hitvese Theodoros nikajai görög császár leánya. Ez a házasság nem indult szerencsésen, mivel II. András el akarta őket választani egymástól.

1 Sok gyermekük született. Kunigunda/Kinga (1224-92) a szentéletű asszony, aki V. Boleszláwal (1226-79) kötött házasságot, majd férje halála után klarissza apáca lett, de emlékét, ma is őrzi Krakkó városa és legendáját a wieüczkai sóbánya. A másik leány Anna (1226 k.-70), Rosztiszláv kijevi nagyherceg felesége lett. Boldog Erzsébet (1236-1271), XIII. Henrik bajor herceg (1235-90) hitvese lesz és tíz gyermek anyja.

2 Boldogemlékezetű Konstancia (+1300?), Leó halicsi fejedelem felesége lett.

3 Fiuk, V. István (1239-72), Kun Erzsébetet vette nőül. Árpád-házi Szent Margit (1242-1270), Béla herceg (1243-69), aki még a király éltében meghalt, Kunigunda hercegnőt vette feleségül. Boldog Jolánta (1235-98) a tatárjárás idején Lengyelországban élt Szent Kinga (1224-93) udvarában. Őt Jámbor Boleszló (+1279) vette feleségül. Frigyükből három gyermek született.

4 A gyermekek sorában külön is említenünk kell a korán elhunyt Margitot és Katalint, akikről egy XIII. századi ismeretlen szerző tollából fennmaradt epitáfium szól: „Nemes lelkű Katalin s tündökletes Margit / Ebben a szűk kriptában holtan fekszik már itt,/ Ők negyedik Bélának, magyari királynak/ Leányai s Laszkarisz görög Máriának./Űzték őket tatárok, istentelen hordák,/ Tetemüket Klisszából Spalatóba hozták."

5 A Szent György Lovagrend 2007. évi Nyári Egyetemén elhangzott előadás írásos változata 1 Bertényi Iván - Diószegi István - Horváth Jenő - Kalmár János - Szabó Péter: Királyok Könyve. Officina Nova. H. é. n. 48-49. (a továbbiakban KK) 2 Puskely Mária: Virágos kert vala híres Pannónia. Ameko K. Bp. 1994. 192., KK 1415. (Továbbiakban: Puskely) 3 Puskely 195, KK 14-15, Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Bp. 1994.65. 4 Puskely 192-195. 5 Ismeretlen szerző. Esztergomi epitáfiumok. In: A magyar középkor irodalma. Vál. Szöveget gondozta, jegyz. ell. V. Kovács Sándor. Szépirodalmi Könyvkiadó. H. n. 1984. 850. (a továbbiakban V. Kovács), Katalin (+1242e), Margit (1225 k.-1242 e.) 39