Esztergom Évlapjai 2009

Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)

Az Előszobába lentről akkor jöhettek fel, amikor az ajtót a terem felől érkező személy kinyitotta. Itt is volt reteszelő, biztonsági záró rúd fészke (sokkal keskenyebb, mint a fenti palotakapunál). Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló személyzet feljöhetett az Előszobába, s majd látni fogjuk, hogy már csak ellenőrzötten mehettek tovább, vagyis ha berendelték őket. Ezen az alsó szinten a Szent István teremmel közvetlen kapcsolatban volt a fürdő kamra és legfőképpen - a nagy konyha. A török megszállás idején ezt a helyiségsort kazamataként használták, s egészen az ásatások idejéig így is nevezték, miként fentebb említettük. Menjünk fel a törtvonalú lépcsőn az Előszobába! Eléggé természetes, hogy a palotakapu belülről volt elreteszelhető, mégpedig jó erős gerendákkal is megerősítve. A nyomok ezt teljesen alátámasztják. Az Előszoba és a közlekedő folyosó helyzete kritikus, tudniillik az Előszoba felől feljőve, a folyosó oldalán bereteszelhették az ajtót, de a magánkápolna felől bejárható marad a tér. Ránk maradt az ajtószárny kovácsoltvas alsó pipapántja eredeti helyén. Méretei és formája teljesen azonos a palotában másutt - in situ - meglevő pántokkal! Ez megint csak a palota építéstechnológiai egységét támasztja alá! (5, 6, 7, 8, 9. kép) Ha a Kápolna zárva volt, akkor a közlekedő térbe nem jöhettek onnan. A közlekedő forgalmát tehát külön lehetett ellenőrizni. Fontos jelenség, hogy a nagy csigalépcső mellett is volt egy ajtó a lakótorony helyiségei, pontosabban Studiolo felé vezető folyosót lezáróan. Kulcskérdés, hogy honnan zárhatták. Ezt a Studiolo felől - mondjuk úgy a magánszobák felől - zárhatták le. A nagylépcső felé nincs nyoma ajtónak. Ebből következik, hogy aki bezárkózott a közlekedő folyosóba, de ki volt zárva a lakótoronyi szobákból, annak csak egy útja volt, mégpedig fölfelé a nagy csigalépcsőn. Véleményünk szerint ez a lépcső a lakótorony körkilátós őrző szintjére vezetett. S ott az őröknek volt a helye, esetleg valamiféle tartózkodó helyisége, emellett a toronyból való kémlelődés folytonos feladatuk volt. Mindamellett ezek az őrzők testőri minőségben is működhettek, mert a legbelsőbb lakosztályok szomszédságában tartózkodhattak, tudtuk nélkül senki sem mehetett tovább. Mivel a lakótorony magánszféráját a személyzet is innen szolgálhatta ki, ezeket az embereket is az őrök rendszabályozták. Láthattuk, hogy a 36 9. kép. Kapu a nürnbergi várban (XIV. század)