Esztergom Évlapjai 2009

Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)

Szent István termen és a törtvonalú lépcsőn keresztül lehetett a konyha felől a legrövidebben a lakosztályok felé feljönni, az étekhozók részére ki kellett nyitni az ajtókat. Ha a Studiolo helyiségébe jelesebb vendégek jöttek, akkor az Előszobán vagy a Kápolnán keresztül vonulhattak be méltóságuknak megfelelően, mint afféle királyi „nappaliba". Az eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy a palota építési korának megfelelő, eredeti koncepciója szerint a magánlakosztályt képező lakótorony helyiségek zsákszerű forgalmi rendszerrel igencsak ellenőrzött átjárhatóságot és így a legmagasabb személyi védelmet élveztek. A lakótorony sajnos csonkán, átalakítva maradt ránk a török kori ostromok következményeként, de a maradványokról leolvasható annyi ismeret, amely elegendő az alapvető megállapítások további megtételéhez. A lakótoronynak a ma ismert szintje fölött még egy emeletnek lennie kellett, s e fölött az őrző szint következett. Továbbá tudjuk, szintenként két helyisége volt: A ma bejárható nívón a Studiolo és a Könyvtárterem, ezekhez csatlakozott a Beatrixterem, mint egy toldalék helyezkedik el. Ez utóbbinak a boltozati rendszeréből következően nem volt emelete. (2. kép.) A kis folyosón a Studioloba érkezően volt ajtó, de a szárkövei eltűntek, nyitásirányokra nem maradt adat. Rögtön mellette egy szűk csigalépcső indul, amelyet a szétlőtt torony javító elfalazása elvág. Hat fellépő épen maradt, a szép kváderfalazatú oldalfalon a kápolnában felfedezett oroszlános tondó festésének maradéka látható! A kis lépcső ajtaját a lépcsőtér felől lehetett reteszelni a retesz rúd fészkének tanúsága szerint. Mit mond ez nekünk? A Studiolo feletti emeleti szint még védettebb és intimebb volt, mint bármi más helyiség. A királyi méltóságot, pompát tükröző falfestés és a védettség azt engedi vélnünk, hogy a felettes lakószint a királyi család személyes vagyontárgyainak őrzőhelye és az asszonynép, gyermekek lakosztálya volt. Ha ez nem így lett volna, miért is kellett volna különben a nagyobb csigalépcső mellett szinte közvetlenül érintkező falrészben egy keskenyebbet építeni. A két közeli csigalépcső kétféle használati igényt elkülönítve szolgált. A Studioloból meglehetősen sok ajtó nyílik, amelyből kettőt már megismertünk. A lakótorony másik - az ásatok által Könyvtárszobának nevezett helyiségébe -, egyoszlopos béllettel díszített kapu vezetett át, de annyira töredékesen maradt fenn, hogy nyitásirányáról nincs adatunk. Az biztos, hogy a királyi időszakban a Könyvtárszoba lakószoba volt, mert ellátták a legmagasabb komforttal, klozet zárterkéllyel. A klozetfolyosót természetesen belülről zárta használója, itt megvan a zárnyelv, vagy retesz fészke a falban. A negyedik ajtó a lakótorony tövéhez, talán a XII. században is kis terasz37