Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

felettes hatóság őt óhajtja látni az esztergomi népbíróság tanácsvezetői székében is. Levelében azonban utalt arra, hogy a várható nagy leterheltség miatt szükségesnek tartja, hogy a helyettes tanácsvezető bíró megfelelő mértékben vegye ki részét a népbírósági ügyek tárgyalásából, természetesen rendes járásbírósági ügybeosztása mellett. Helyettes tanácsvezetőnek dr. Pap Ádámot javasolta.

3

1 1945. szeptember elején a rövid, pár hónapos fennállását, s mintegy két és fél hónapos tényleges működését követően a minisztérium vizsgálatot rendelt el az Esztergomi Népbíróság tevékenységével kapcsolatban. A kiküldött miniszteri osztálytanácsos szeptember 12-i jelentésében előadta, hogy a vizsgálatot az indokolta, hogy a népügyész jelentése szerint az esztergomi rendőrség politikai osztálya az utóbbi időben a népbíróság elé tartozó ügyeket az esztergomi népügyészség helyett a komáromi rendőrfőkapitánysághoz teszi át, annak kifejezett utasítására.

3

2 A rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az esztergomi népbíróság kezdetben rendre felmentő ítéleteket hozott, melyek közfelháborodást keltettek és bizalmatlanságot váltottak ki a nyomozó közegekben is. A népügyész emiatt kizárási indítványt kezdeményezett a tanácsvezető bíróval szemben. Ugyanakkor Komárom és Esztergom vármegyék főispánja is bejelentést tett az igazságügyi miniszterhez a népügyészség tevékenységével kapcsolatosan, továbbá - mint ahogy erről már korábban is említés történt - dr. Avar Jenő volt főispáni titkár ellen, aki májusban, még népügyészi kinevezése előtt, állítólag kiadott egy nyilasrendeletet. Az Esztergomi Népbíróság szervezetének és működésének gyenge pontjai és a felszínre került problémák arra késztették a vizsgálatot vezető tanácsost, hogy a városi és a járási politikai osztály vezetőinek (Brúder Dezső illetve Kelemen Kálmánnak) kikérje véleményét a népbíróság és népügyészség működéséről, figyelembe véve azt is, hogy Esztergom nem törvényszéki székhely, tehát a népbíróság itteni felállításának jogszerűsége is megkérdőjelezhető. A megkérdezett személyek azonban igennel válaszoltak, tehát továbbra is ragaszkodtak a népbíróság fenntartásához, sőt kifejezetten 3

1 MOL NOT XX-4-b-363-1945. MOL I.M. XIX-E-l-l-Ta-1300/1945 Dr. Pál József felirata a miniszterhez. Esztergom, 1945. augusztus 30. 3

2 K-EMÖL IV-951. 123/1946. f.sz. A nemrégiben felállított államrendőrség megyei főkapitánysága ekkor (sőt még 1946 áprilisában is) Komáromban székelt. A főispán április 11-én kelt és a budapesti „Vidéki Rendőrfőkapitányságra" címzett levelében közli, hogy Esztergom város polgármestere kész fogadni a megyei rendőrséget, képes megfelelő székházat biztosítani számára. K-EMÖL IV-951. 123/1946. f.sz. 230