Esztergom Évlapjai 2009

L. Balogh Béni — Peragovics Ferenc: Az esztergomi zászlóvita 1940-1943

nyit. "

6 Lepold véleményének kézhezvételét követően Etter - akárcsak március 27-én - ismét úgy vélte, hogy a városi zászló kérdése ezzel nyugvópontra jutott, és minden marad a régiben. Széli azonban folytatta a levelezést, és 1941 őszén először a Városok Lapjában közölt egyik heraldikai tanulmányát postázta, majd frissen megjelent könyvét küldte meg a városnak megvétel céljából. (Feltehetően a Városaink neve, címere és lobogója. Történeti és heraldikai tanulmány című, Budapesten, 1941-ben megjelent könyvről van szó. A polgármesteri hivatal a kötet árát később - tévedésből - kétszer is átutalta a szerzőnek, aki viszont azt állította, hogy két példányt küldött a könyvből, amit a városháza tagadott.) 1942 márciusában Széli fényképet küldött az általa Nagyvárad részére készíttetett, az ünnepélyes felvonulásokon használatos heraldikai, más szóval polgármesteri, a város címerét is ábrázoló díszes zászlóról. Fordulatot jelez az ügyben, hogy a Széllel való levelezést a maga részéről jó ideje szüneteltető Etter érdeklődését ezúttal felkeltették Széli sorai, mert először Nagyvárad polgármesterénél, majd magánál a levélírónál érdeklődött a fotón látott zászló elkészítésének költségei felől. Széli április 28-án közölte, hogy az Oberbauer cég mintegy 80-100 pengőért, „műselyem anyagból" elkészítené Esztergom város lobogóját, amely gyors rendelés esetén akár már „a hét végére vagy pedig a jövő hét elejére" kész lehet. Levelében kihangsúlyozta: „Esztergom város lobogója és polgármesteri zászlaja kilenc sávból áll az ősi címerpajzsnak (az Árpádok jelvénye) megfelelően, éspedig öt vörös sáv között futó négy fehér sáv (1708 óta). "

8 Etter nem rendelte meg ugyan a lobogót, de Széli azt „minden kötelezettség nélkül, szíves megtekintés végett" 1942. június 15-én postázta neki. „Útmutatást" is mellékelt hozzá: „Tisztelettel kérem, hogy ezt a lobogót a város főterén, vagy pedig épületeken elhelyezett (városházára szerelt) árbocra való felvonás céljaira megvásárolni méltóztassék."

9 A polgármester levélben köszönte meg a küldeményt, és jelezte, a város ki fogja fizetni az árát, 48 pengőt. Kérdésként merül fel: mi késztette arra a polgármestert, hogy megvegye Szélitől azt a lobogót, amelynek hivatalossá nyilvánítását mindaddig nem támogatta? Megváltoztatta vajon a véleményét, vagy esetleg így akart kitérni Széli további próbálkozásai elől? A pontos választ nem tudjuk, de inkább az utóbbi változatot valószínűsítjük. A már említett köszönőlevélben ugyanis 6 Uo. 8 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: KEMÖL), Esztergom város 1943. évi polgármesteri iratai (a továbbiakban: V-2-a), 14.993/1943. pm. sz. 9 Uo. 195