Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

mény. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nagy értékű gyűjteményét, abban az esetben, ha azt Nagyváradról valamely ok miatt el kellene szállítani, akkor annak a Keresztény Múzeum birtokába kell jutnia. Gerevich az előre nyomuló román csapatok elől előbb Budapestre, majd végső állomására Esztergomba menekítette a műkincseket. A sajtó tudósítása szerint: „A műkincsek részben az érseki képtárban, részben a prímási palota úgynevezett főhercegi lakosztályában kerülnek elhelyezésre. Elhelyezés és rendezés után - mint a prímási palota többi múzeuma - az Ipolyi Múzeum is hozzáférhetővé válik az érdeklődő közönség előtt. "

5

5 Képzőművészet, zenei és színházi élet a.\ Képzőművészeti élet Ezekben az években a legismertebb esztergomi képzőművészek Bajor Ágost, Einczinger Ferenc, Klómann Nándor, és Pirchala Imre festőművészek, Holló Kornél szobrász, Hellebrandt Béla ötvös és Szilasi József iparművész voltak. Szilasi József sikerrel szerepelt a Vitézi Rend által meghirdetett címerpályázaton. Az általa benyújtott terv lett a Vitézi Rend címere. Hellebrand Béla a Főgimnázium rajztanáraként jelentkezett ezüst ékszereivel, plasztikáival az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank egyik kirakatában. A művek felkeltették Lyka Károlynak az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatójának, a „Művészet" szerkesztőjének a figyelmét is, aki levélben gratulált a művésznek.

5

6 A Keresztény Múzeum és az említett képzőművészek együttes vonzerejét bizonyítja, a Budapesti Hírlapban felröppent, és a helyi sajtó által azonnal átvett hír, mely szerint: „Úgy értesültünk, hogy Miskolcon, Egeren kívül Esztergomban is létesíteni akarnak iparművészeti műhelytelepet. Esztergomban egyházművészeti műhely felállítását tervezik"

5

7 A hírben megjelölt „műhelytelep" valószínűleg azonos, a néhány évvel később Jaschik Álmos által megvalósított és az 1930-as évek elejéig működtetett művészteleppel. b./ Zenei élet A városban működő - elsősorban a templomi - énekkarok és zenekarok gyakran adtak hangversenyt a templomokban vagy a Vármegyeháza dísztermében. Az évi 10-15 koncert sikeres lebonyolítása nyomán vetődhetett fel egy városi zeneiskola létesítésének gondolata. Ennek indokaiként a helyi sajtó cikkírója a következőket jelölte meg: „A céltudatos zenei nevelés elsőrendű 5

5 Esztergom új műkincseié Esztergom, 1920. november 7. 5

6 A kalapács művészete.= Esztergom, 1920. 182. sz., Eötvös kiállításé Esztergom és Vidéke, 1920.160. sz. 5

7 Iparművészeti alkotóműhely Esztergombane Esztergom, 1921. 87. sz. 183