Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

és nagyjelentőségű kulturális követelmény. [...] Hajdan nem tartották szükségesnek, hogy írni, olvasni tudjon minden ember. Pedig kívánatos, hogy minden ember zene­értő, zenekedvelő legyen, legalább énekelni tudjon. [...] Ma, midőn minden törekvé­sünk oda irányul, hogy kulturáltabb, eszményibb, emberibb embert neveljünk, elit embertípust formáljunk, reformálnunk kellene városunkban a zeneoktatást is. [...] Városunk zeneegylete csak félmunkát végez, jóindulatú törekvése nagy általánosság­ban eredménytelen marad, ha csak hangversenyeket rendez, de zeneértő közönséget nem nevel." 5 8 Az 1920-ban alakult Esztergomi Fúvószenekar, valamint a szin­tén ebben az évben létrejött Esztergomi Polgári Zenekar rendszeres hang­versenyein túl olyan zenei programok is színezték a hangversenykínálatot, mint az esztergomi születésű Zsolt Nándornak és Antalfi-Zsíros Dezsőnek a Bencés Gimnázium dísztermében tartott hangversenyei. 5 9 c./ Színházi társulatok A nagyszámú műkedvelő színházi előadás mellett -évente visszatérően ­két társulat töltött hosszabb időt a városban. így, 1921-ben, több mint egy hónapi itt tartózkodása alatt Heltai Hugó „Kultúr Színház" társulata mint­egy negyven előadást tartott. Még ez év nyarán sor került dr. Csernoch János védnöksége alatt a budapesti „Fehér Színpad" több előadást magában fogla­ló vendégszereplésére is. Ezt, az év őszén, a Szabados-társulat, majd éveken át visszatérően az Alapi Nándor igazgatásával működő, székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásai követték. Az évad értékelése során megfo­galmazódott az önálló színház létesítésének gondolata is. 6 0 Összegezve, megállapíthatjuk, hogy az I. világháború vesztes hatalmai­nak sorsában osztozó Magyarország, és ezen belül a Trianoni békeszerződés talán legnagyobb vesztese Esztergom, az adott körülmények között sikerrel vívta meg a pozícióinak megőrzéséért folytatott harcot. Az 1919-1923 közötti években újjászervezte társadalmi és kulturális életét, és ami igen fontos volt számára, a két csonka vármegye közigazgatási egyesítése során évtizedekre megőrizte megyeszékhely rangját. 5 8 A komoly irányú zeneoktatás.= Esztergom, 1920.101. sz. 5 9 Zsolt Nándor hangverseny április ll-én.= Esztergom és Vidékel920. 82. sz. 6 0 Színház.= Esztergom, 1922. 98. sz. 184

Next

/
Thumbnails
Contents