Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

lamint más k.e.e. vármegyék 1924. január 1-jei hatállyal történő létrehozásáról rendelkezett. Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Esztergomban (1919-1923.) Az 1895. július 8-án Esztergommal egyesülő - korábban önálló Érseki Víziváros, Szenttamás, és Szentgyörgymező révén Esztergom az 1886. évi XXI. illetve XXII. törvény szerint rendezett tanácsú várossá igen, törvényhatósági jogú várossá viszont nem válhatott. Az okok között említhetjük például azt, hogy a XVIII. századi magyar barokk városok (pl. Székesfehérvár, Győr, Eger, Sopron) kialakulásának időszakában a nagy egyházi építkezések és az azzal járó gazdasági fellendülés elkerülte Esztergomot. Ezek az építkezések a főegyházmegye valóságos érseki székhelyeként funkcionáló Nagyszombatban és Pozsonyban valósultak meg. A kedvezőtlen földrajzi adottságok, és terepviszonyok miatt nem részesülhetett a Duna bal partján kiépített Budapest-Pozsony-Bécs vasútvonal, a Torbágy-Bicskén át vezető valóságos vasúti fővonal adta előnyökből. A Duna, mint vízi út pedig csak tavasztól a tél beálltáig lehetett része a szállítási infrastruktúrának.

6 Nem volt szerencséje a városnak a közutakkal sem, mivel a Budapestet - Dorog, Nyergesújfalu érintésével - Béccsel összekötő közúttól is viszonylag nagy távolság választotta el. A kedvezőtlen infrastrukturális adottságok miatt a XIX-XX. század fordulója táján és az azt követően kibontakozó hazai ipari fejlődés nem Esztergom, hanem a közúti és vasúti közlekedés szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő Dorog, illetőleg Párkány számára jelentett előnyt. Az Esztergom határában fellelt szénvagyonra épülő bányászat központja sem Esztergom, hanem Dorog lett. A város ipara a céhekre, manufaktúrákra épült.

7 A város határának gyenge minőségű és viszonylag korlátozott mennyiségű termőföldjére malomipar, szeszfőzés, elsősorban kisipari jellegű húsfeldolgozás, valamint az erdőgazdálkodás települt. 6 Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. Esztergom, 1932. 6-7. 1 Az ipart - a Prímási Uradalmi Vasöntöde és Gépüzem más néven Hercegprímási Gépgyár (1868-1922) és Téglagyár kivételével - a manufakturális szinten megrekedt következő fontosabb üzemek jelentették: Oltóssy Pál meggyfa és szipkagyára (1842-1948), Komáromy Ferenc és Fiai Rt. Fűrész és Famegmunkáló Üzem (1840-1949), Kékfestő és Fehérítő Rt. 1922-1931-ig Rohmberg Művek Rt., Wascha József textilgyáral922-, Brutsi-féle Szesz és Likőrgyár 1800-as évektől 1945-ig, Petz Gyár, 1919-től, 1922-ben befogadta a Hercegprímási Gépgyárat, Petz Gyár 1919-től, mely 1922-ben befogadta a Hercegprímási Gépgyárat - képviselte. 165