Esztergom Évlapjai 2009

Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár időszerűsége

Prohászka helyesen látja, hogy Isten a világfejlődést a teremtő (létet adó) okság révén lendíti előre; és nem nyúl bele állandóan „kívülről" a fejlődés folyamatába.

2

0 Ezt fejezi ki a Szent Tamás-i elv az első és a másodlagos okokról; ezt fogalmazza meg tömören Teilhard de Chardin, akinek eszméihez oly közel állnak Prohászka meglátásai. „Dieu fiait se fairé les choses": Isten cselekvőkké, önteremtőkké teszi a dolgokat (és az embereket), nem pedig helyettük cselekszik.

2

1 A fehérvári püspök az egyes tudományágakra is kitér.

2

2 A modernizmus idején igen vitatott volt a Szentírás értelmezése, a történeti/kritikai módszer alkalmazása. X. Pius és a Biblia-bizottság szigorú intézkedései folytán csak lassan bontakozott ki a modern exegézis, amely végleg polgárjogot kapott a II. vatikáni zsinat idején. Prohászka már 1907-ben hirdeti, hogy „nagy szívvel kell fogadnunk, ami jót találunk, vívta ki azt bár akár a protestáns bibliamagyarázat, akár a vallástudomány és a filológia új, s ha néha idegenszerű is egyik-másik nézet, bizonyára nem következik abból az is, hogy téves." Példának hozza fel a Pentateuchus értelmezését. „Lehetséges, hogy a Pentateuchusnak mostani formájában nem Mózes a szerkesztője s sokkal későbbre, talán Sámuel idejében vagy még későbbi korba kell a kompilációnak keltét tűznünk. Az egyház tana a Szentírás sugalmazásáról érintetlen marad, jóllehet a nézet Mózes szerzőségéről elváltozik."

2

3 A Modern katolicizmus V. fejezete, a Munka és vallás, kitér a szociális kérdésre, amelyről Prohászka már a XIX. század végén cikkezett. XIII. Leó Rerum novarum kezdetű körlevelére hivatkozott, amiért a feudális főurak és főpapok „vörösnek" titulálták. Látta a szociáldemokrácia feltörését; figyelmeztette a papságot, hogy álljon a munkások mellé. Az 1919-es vörös terror bukása után is biztosította a munkásvilágot, hogy érdekeit akarja képviselni. Amikor elítéli a „Leninfiúk" garázdálkodását, továbbra is sürgeti a szociális reformokat. A gazdasági szempontokon túl hangsúlyozta azt, hogy a munka, teremtő tevékenység. (Mintha csak a Gaudium et spes kezdetű zsinati konstitúciót olvasnánk!) „A munkában fejlik ki elsősorban is az isteni hasonlóságnak egyik vonása a tevékenység. [...] Nem a munka miatt élünk, hanem a munka eszközünk a szép, nemes, emberhez méltó életre. Nem a gyárak sokaságában rejlik a kultúra; ezek csak segítő eszközök rá. Szóval megint csak az egyénnek szellemi világa, az a fénnyel s szeretettel átitatott bensőség, ész, akarat és kedély, gondolat s érzelem, érzelem s cselekvés harmóniája áll itt is 2

0 MK. 142-145. 2

1 Prohászka és Teilhard kapcsolatáról lásd „Eszméletcsere" c. tanulmányomat. In: Prohászka ébresztése II (Bp. 1998), 296-321.) 2

2 MK. 146-150. 2

3 MK. 149. A szerző Prohászka O. és a Biblia témáról előadást tartott Székesfehérváron a Prohászka-szimpoziumon 2008. okt. 11-én. Az előadás megjelenés alatt. 155