Esztergom Évlapjai 2009

Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár időszerűsége

lúció tanával és a vele kapcsolatos exegétikai-teológiai kérdésekkel. Erről tanúskodnak már az Isten és világ (1892), a Föld és ég (1901) című művei, valamint a már említett Diadalmas világnézet című cikkgyűjteménye (1903). Prohászka példát mutat a pápák által manapság sokat hangoztatott „inkulturációra", illetve a hit és a kultúra párbeszédére. Néhány idézet a Modern katolicizmusból

1

7 jól érzékelteti, hogy Prohászka elővételezte a II. vatikáni zsinat korszerűsítési programját. „Kössük össze a természetet a természetfölötti világgal, a szabadságot a tekintéllyel, a földi célokat az örök céllal. Ne rögzítsük az örvényeket, hanem építsünk rajt hidakat. Ne hegyezzük ki az ellentéteket az egyház s kultúra közt, s ne azonosítsuk a kultúra művét a hitetlenséggel; hanem tartsunk feléje s segítsünk a profán kultúrában ki nem elégített lelkeken igaz, mély pünkösdi hitünk őserejével s melegével."

1

8 Ez a magatartás megtalálja a helyes alkalmazkodást. Rokonszenvvel tekintünk az igazi haladásra, „nem maradunk hitünkkel, reményünkkel a múltnak zátonyain, hanem átvisszük kincseinket a jelenbe." Prohászka elismeri, hogy lehetnek e téren összeütközések és ellenkezések, mégis kiadja a jelszót: „Teljesen keresztény alapon állni a hit s erkölcs dolgában, de a XX. század kultúrvilágában élni!"

1

9 Prohászka „az apostoli lélek e kiolthatatlan hevével s a krisztusi szeretetnek energiájával" áll bele a kultúrvilágba; nem vágyódik vissza a múltba, hanem előre néz, a jövő körvonalait kutatja. Nagyszerűnek tartja a helyesen értett fejlődéselméletet. Amint már Szent Ágoston is hangoztatta: Isten a ki-alakító elveket az anyagba fektette, ő tartja fenn dolgok, növények, állatok tevékenységét örök, végtelen akciójával; Isten „a világban dolgozik s remekel arányokban s harmóniában". Prohászka a teremtésről értekezve elkerüli az ún. konkord izmust, vagyis a természettudomány (geológia, paleontológia) jelenlegi állása és a bibliai teremtéstörténet egyeztetését. Ma már - a II. vatikáni zsinat és Galilei rehabilitálása után - világosan látjuk, amit Prohászka a szó szerinti katolikus bibliaértelmezés idején is meglátott. A Galilei-ügy kapcsán II. János Pál idézte Baronius bíboros szavait: - „a Szentlélek nem azt akarta tudtunkra adni, hogy hogyan forog az ég, hanem hogy hogyan jutunk az égbe"; vagyis: a Biblia nem természettudományos ismereteket, hanem a korabeli emberek világképét, kultúráját felhasználva vallási, üdvösségünkre vonatkozó igazságokat akar közölni. 1

7 A „Modern katolicizmus" (1907) nem jelent meg az ÖM-ben, mivel indexre került. Koncz Lajos közzétette az általa szerkesztett, Modern katolicizmus c. antológiában (Szent István Társulat, Bp., 1990,157-160. Továbbiakban MK) 1

8 MK. 135-136. 1

9 MK. 136. 154