Esztergom Évlapjai 2009

Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár időszerűsége

hangok, melyek reformokat sürgetnek. Feladatunk, hogy különböztessük meg mindazt, ami jó a modern törekvésekben, és fogadjuk el." „Állítsuk a kereszténységet a modern gondolatoknak s érzéseinek jegyébe", figyeljük meg, miként ölt új alakot a régi igazság. Prohászka a harmonikus világnézet kialakítását sürgeti.

1

0 Jó világnézetre kell segíteni a modern beteg embert. Keresztény világnézet kell, amelynek középpontjában Krisztus, az Istenember áll; modern keresztény szellemet a modern pogány, ateista szellem ellen. „A világnézet az embernek öntudatra ébredése."

u „Az embernek látnia kell a célt, amely értelmessé teszi a létet. ..." „Embert s embernek való világot vallás nélkül teremteni nem lehet. "

u A gazdag, a mély, a boldog élet csakis a vallás hatalmában áll fönn. Embert az teremt."™ Az idealizmus nem használ semmit, ha az csak képzelet. Reális ideálokra van szükség, és ezt nyújtja a katolikus kereszténység.

1

4 Sem a természettudomány, sem a modern filozófia nem nyújt egészséges világnézetet, bár mindkettőből elfogadhatjuk azt, ami igaz és jó. A szép egyéniség kialakításához hozzásegíthet a világnézet, a művészet is. De a győzedelmes öntudatot az Úr Jézus adta, aki a világnézet gyújtópontjába az emberi lelket, személyiséget állította, az istenfiúság öntudatát adta, a szabadságot és a belső élet szeretetének tüzét gyújtotta meg. A cél tehát a szép egyéniség kialakítása: az evangélium szerint. Prohászka római éveitől kezdve vezetett naplót: e jegyzetei feltárják lelkét, Jézus-központú lelkiségét, amelynek homlokterében az Eucharisztia áll. A belső tűz, az eucharisztikus misztika izzítja apostoli tevékenységét egész életén keresztül. Amit megélt, azt hirdette a szószékről, azt tanította, mint esztergomi spirituális, mint lelki vezető (lelkigyakorlatok adásával), azt konferenciabeszédeivel, és minden írásával, főleg elmélkedéseivel. A magyar papság már ismerte Prohászkát a Magyar Sión cikkeiből, mielőtt apostoli hatósugara az egész országra kiterjedt volna. A Katholikus Szemlében írt dolgozataiból pedig az értelmiségiek öntudatosabb csoportja került kapcsolatba szellemével. 1892-től Prohászka már megjelent a budapesti szószékeken és előadóasztaloknál (először Szent István napján a Mátyástemplomban, 1893-ban pedig a pesti Katholikus Körben). De csak a század 1

0 ÖM V. 19. ÖM. V. 26. 1

2 ÖM. V.43. 1

3 ÖM. V.44. 1

4 ÖM. V. 51. 152