Esztergom Évlapjai 2009

Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár időszerűsége

Ilyenformán sok vívódás és szenvedés várt rá: Természettói fogva érzékeny volt szeretet lenség, értetlenség, hátratétetés, kudarcok iránt. Ez az érzékenység Prohászkát élete végéig kísérte. [. . .] Hamar megtapasztalta hogy »nehéz kórok közt pálmának lenni!«

5: de meg tudott mártózni abban a sárkány vérben, mely a léleknek megadja a sebezhetetlenséget és el nem veszti érzékenységét. Római nevelése megnyitotta számára azokat a kapukat, melyek menedéket adnak a legvészesebb ellenség, a tépelődő önkínzás és önmagán való kétségbeesés ellen. Ha környezete meg nem értette, megértette az Úr Krisztus, akinek örökmécsébe ott a szemináriumi kápolnában az 1875-ös év volt bevésve germanikus születésének éve; és ez neki szimbólum és biztató jel volt,

6 ha tapasztalatok csüggesztették, fölvillanyozták a természetfölötti világ szépségei, melyek mindennap új varázzsal nyíltak előtte elmélkedéseiben." [...] „Tágas kapu nyílt meg Prohászka előtt, mint a Makedóniába lépő Apostol előtt: a hitetlenségből és hitközömbösségből fölrázni és ismét termékeny és öntudatos hitéletre vezetni az intelligenciát, talpra állítani a népnek elhanyagolt vallási életét, mindkettőbe lendületet és következetesebb temiészetfölöttiséget vinni; aztán a gazdaságilag és társadalmilag elhanyagolt, politikailag elnyomott népet az evangélium szellemében, XIIL Leó keresztényszociális programja szerint az egész vonalon emelni." Esztergomban, két évtized során, miközben a „Magyar Sión" ormáról figyelte az európai eszmeáramlatokat (a Magyar Síonban megjelent cikkei és recenziói tanúsítják hihetetlen olvasottságát, tájékozottságát) kiérlelődik szellemében a „diadalmas világnézet".

7 Legszemélyesebb könyvének 20. fejezete a Magyar Sión 1902-es évfolyamában lát először napvilágot. Roppant tájékozottságánál csak magabiztos, fölényes öntudata feltűnőbb. Fiatalos hév, költői pátosz ragadja magával a fiatal szemináriumi tanárt és spirituálist. Érzékeny antenna-szelleme észreveszi, hogy Európában fordul a szél! A materializmus, pozitivizmus, szcientizmus leáldozóban, és egy bizonyos idealizmus térhódítása figyelhető meg; a darwinizmus vagy a történelmi materializmus megrendül. Lélek, életerő, vitaiizmus tör fel. „Valóban a szél fordidt, s a világ megérezte, hogy tavaszodik s föltámadás készül."

8 Bár Prohászka azt is megfigyeli, hogy „az ideális irányzat még nem tisztult meg a ködös, erőszakos, rohamos zűrzavartól", „ideálistáink lázban égnek", „prófétáink, kiállhatatlanul idegesek és türelmetlenek":

9 A katolikus egyházban is megjelentek a „lelkes 5 ÖM XXIII. 158. 6 ÖM XXIII. 72. 7 ÖM V. 20. fejezet 8 ÖMV. 11. 9 ÖMV. 13. 151