Esztergom Évlapjai 2009

Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)

többsége egyértelműen támogatta volna a festmény itthon tartását, az utolsó oldalakon olvasható adakozói névsor szerint többen anyagi áldozattól sem riadtak vissza - kivéve a prímást. Czobor részéről a kiadvány céljai közt a meggyőzés is szerepet játszott. Ipolyi lelkes beszédei mellett a külföldi pozi­tív kritikák érveltek Munkácsy mellett, valamint Czobor elemzése 3 3 nem arról szólt, hogy a művet megvédje, mint autonóm műalkotást a dogmati­kával szemben, hanem éppen azt bizonyította, hogy minden vonatkozás­ban kifejezi az egyház tanítását. Nincs szó lázadásról, radikális szembefordulásról. A Renanhoz való, a sajtó által erősen felnagyított kötődés alapul vétele helyett a mű közvetlen megtekintését javasolta és ezen tapasztalat alapján fogalmazta meg ítéletét. Czobor közölte Tárkányi Béla Venite adoremus című költeményét, aki ugyancsak a teológia tisztaság példáját látja a Műcsarnokban bemutatott festményben: „Nem, nem művészház, - isten háza most ez,/Hol egy művész-apostol pré­dikál .. ./Előttünk ím a megváltó igazság, /Az Istenember szent, hű képe áll." 3 4 Simor habár nem vette meg a képet, ellene sem nyilatkozott. Talán elfo­gadta tudós paptársai kellően megalapozott véleményét. Észre kellett vennie a mű címét, melyet Czobor sem emel ki külön, de döntő érv Munkácsy he­lyes értelmezését illetően. Renan csak Názáreti Jézusról beszélt, aki egy em­ber és a szülei által adott névvel élt. Munkácsy képén Jézust, mint a Krisztust ábrázolta. Az ősi hitvallás görög nyelvű formulája ez, ami annyit jelent, hogy felkent, s egyértelműen az istenség elfogadására utal. A főszereplő fehérru­hás, világos bőrszínnel és szökés hajjal megformált alakja ugyancsak annak bíró; Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi m.k. miniszter, Ipolyi Arnold besztercebányai püspök; Pauer János, székesfehérvári püspök; gróf Károly István a m. nemzeti Casino elnöke; Kovács Zsigmond, veszprémi püspök; Dulánszky Nándor, pécsi püspök; Hegedűs C. Lajos, miniszteri tanácsos; Pulszky Ferenc, múzeumigazgató; Tárkányi Béla, apát-kanonok; Fraknói Vilmos, apát-kanonok; Harkányi Frigyes, országgyűlési képviselő; Bubics Zsigmond, apát kanonok; Szalay Imre, miniszteri tanácsos; Perlaky Kálmán, az Orsz. Képzőművészeti Tár­sulat igazgatója; Deák Farkas osztálytanácsos és a Szerkesztő-Kiadó. 3 3 Czobor Béla: Krisztus Pilátus előtt. In: Munkácsy Mihály festménye Budapesten. A nagyhírű művész tiszteletére rendezett ünnepélyek emlékeül Budapest, 1882., 18-23. A Czobor által szerkesztett Egyházművészeti Lap 1881/7. számában a 223­224. oldalon közli a Le Monde nyilatkozatát Munkácsy festményéről, majd az 1882/2-3-4. számban több cikk foglalkozik a művész hazai fogadtatásával. 3 4 Munkácsy Mihály festménye Budapesten. A nagyhírű művész tiszteletére rende­zett ünnepélyek emlékeül Budapest, 1882., 11. 140

Next

/
Thumbnails
Contents