Esztergom Évlapjai 2009
Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)
külsődleges jelzése, hogy az általában sötétbőrű és hajú zsidók között élt, de természete nemcsak emberi volt, hanem valami egészen más. A Krisztusábrázolásokon korábban a feje fölé festett glória utalt ugyanerre a természetfeletti sajátosságra. A lehetséges harmadik vásárlást meghiúsító okról szólva a következő megállapításokat tehetjük. A Simor János által összeállított XIX. századi kortárs gyűjtemény nagyrészt a német, osztrák úgy nevezett nazarénus festőkből és azok magyarországi követőinek köréből áll. 3 5 A római tanulmányutak, a historizmus, különösen a reneszánsz ihletettség jelentette azt a szellemi talajt, melyből Simor számára elfogadható művészet teremhetett. A festészeti akadémiákon tanult és hagyományos egyházi megrendelésekre is dolgozó alkotókat részesítette előnyben, egyedi megrendelésein keresztül maga is ösztönözte őket a vallásos tematika választására. Munkácsy Mihály életműve a trilógia elkészítése előtt, alapos müncheni akadémiai tanulmányait leszámítva nem felelt meg a simori kritériumoknak. Munkácsy zajos, nagyvilági élete minden bizonnyal távol állt a prímástól, aki nem sorakozott fel a nyíltan hódolók közé. Az utókor sajnálattal veszi tudomásul a tényt, de a hátráltató tényezőkből elegendő lett volna akár egy is, hogy visszatartsa a gyűjtőt egy számára érdektelennek tűnő műalkotás megszerzésétől. A Prímási Levéltárban található Ipolyi Arnold hagyatékából származó levelek között található a már említett névtelen levélen kívül néhány sajátkezű küldemény Munkácsytól és feleségétől. 3 6 A püspök és a festő 1882-es találkozását 1884-ben újabb követte, amikor a festő a Golgota című kép bemutatója alkalmából tartózkodott hazájában. Július 7-én elfogódott hangú levelet írt Munkácsy a besztercebányai püspöknek, melyből kiderül, hogy a szeptemberi kiállítás alkalmával élni kíván a főpap meghívásával. (2. számú melléklet) Gyakorlatias kérdést is feltesz a frissen elkészült Haynald-portré esetleges hazaszállítása ügyében. 3 7 Minden más bemutatót megelőzve a hazait részesítené előnyben. Az időrendben második levelet Munkácsyné írta francia nyelven, hogy kifejezze örömét a találkozás felett. 3 8 Augusztus 5-én Munkácsy újra írt, s a várva várt találkozás hosszas ecsetelése mellett maga is meghívja Ipolyit colpach-i műtermébe. (3. számú melléklet). A levél végén 3 5 Cséfalvay Pál: Simor János és a kortárs képzőművészet. Kiállítási katalógus, szerk.: Kontsek Ildikó. Esztergom, 2000, 7-11. 3 6 Prokopp Gyula: Ipolyi Arnold. In: Vigília 1973/10. 671-677. 3 7 Haynald Lajos bíboros portréja, 1884. Magyar Nemzeti Galéria, Ltsz.: 3816. 3 8 Kelt Colpach, 1884. július 10. Esztergom, Prímási Levéltár. Ipolyi Arnold levelei, M. 392. 141
