Esztergom Évlapjai 2009
Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)
sokan emlékeztek még a Jézus élete francia kiadását követő éles, hazai kampányszerű egyházi kritikára. Ha magát a művet ebben a körben sokan talán nem is olvasták (magyarul 1928-ban jelent meg), azt püspöki körlevelekből, újságcikkekből, teológusok által kiadott elutasító írásokból tudhatták, hogy Renan tanítása tagadja Jézus isteni mivoltát, vagyis az egyik hittételt, tehát katolikus szempontból elvetendő. Simor János személyes könyvtára fennmaradt, így annak kötetei eligazítást nyújthatnak a tulajdonosuk által bizonyosan ismert írások felől. Renan Jézus életének korai francia kiadásai, német kiadásai megvoltak neki, ahogy a kortárs külföldi ellentanulmányokból, azok magyar fordításából és a hazai szerzők munkáiból sem volt hiány. Ami a simori Renan-bibliográfia gazdagságánál is érdekesebb adat, az a Simor János által még győri püspökként 1863. december 18-án írt latin nyelvű pásztori körlevél az egyházmegye papsága számára. 3 0 Ebben kifejtette, hogy az egykori katolikus papnövendék, akit Párizsban a vallástörténeti katedrájától most megfosztottak, s könyve a tiltott művek listájára került, könnyelmű, a teológiában járatlan, mérhetetlen vallástalansága felháborító. Az evangéliumokat mesének tartja, Jézus szerinte műveletlen volt, az apostolok buták. Jézust káromolja, nála semmi sem sérthetetlen. Renan fogadtatásának kettőssége Magyarországon abban nyilvánult meg látványosan, hogy 1869-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. 3 1 Czobor Béla esztergomi kanonok, egyetemi tanár, akadémikus, az Egyházművészeti Lap szerkesztője többször említett magánkiadásában 25 darab névre szóló példányt jutatott el a Krisztus Pilátus kép témájában érintettek számára összefoglalóként Munkácsy pesti fogadtatásáról. 3 2 A címzettek 3 0 Megtalálható az Esztergomi Simor Könyvtárban Simor János dátum szerint rendezett körlevelei között. 3 1 Godzieher Ignác: Renan mint orientalista. Emlékbeszéd in: A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 8, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894. Később a nemzet-gondolat kifejtésért tartották sokan nagyra: Ádám Péter: Mi a nemzet? Elzász-Lotharingiától a nemzeti önrendelkezésig - Renan nemzetfelfogása. Magyar Tudomány, 1996/6, 692-701. 3 2 Czobor Béla: Munkácsy Mihály fogadtatása hazájában. In: Munkácsy Mihály festménye Budapesten. A nagyhírű művész tiszteletére rendezett ünnepélyek emlékeül Budapest, 1882. „ E díszkiadvány 25 példánya a következők számára nyomtatott: Munkácsy Mihály; a Magyar Tudományos Akadémia; a budapesti kir. m. Tudomány-Egyetem; Magyar Nemzeti Múzeum; Országos Magyar Képzőművészeti Társulat; Simor János bíbornok, esztergomi érsek, Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek; Tisza Kálmán, miniszterelnök; Majláth György, ország139
