Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

kormányzásban. Vitéz János, a zágrábi káptalani iskola neveltje, minden valószínűség szerint, a közeli Padova egyetemén folytatta tanulmányait, ahová a magyar ifjak a XIII. századtól, tehát akkor már 200 éve, rendszeresen jártak, és nagy megbecsülésben részesültek. Hazatérve, Vitéz János az anyai nagybátyja, Gathalóczi Mátyás révén, aki Zsigmond király kancelláriájának volt a vezetője, Budán kezdhette meg hivatali pályáját, a királyi kancellária írnokaként 1430 körül. A tehetséges és szorgalmas ifjú, az évek során, egyre magasabb beosztást kapott. 1432-33-ban, Hunyadi Jánossal együtt, részt vett Zsigmond király római útjának fényes kíséretében, amikor IV. Jenő pápa, a Szent Péter bazilikában, 1433. május 31-én császárrá koronázta a magyar királyt. E nagy jelentőségű eseményt a pápa megörökíttette a Bazilika bronz főkapuján, amelyet a jeles szobrásszal, a firenzei Antonio di Pietro Averlino-val, más néven Filarete-vel készíttetett. Ez a kapu, mindmáig, a Bazilika főkapuja, amelyet, a régi Szent Péter bazilika lebontása után, áthelyeztek az új, XVI-XVII. századi Bazilika főbejáratára. Ma is hirdeti a magyar királynak Európa legnagyobb uralkodójává, római császárrá való koronázását. A pápa előtt térdelő magyar király és német-római császár mögött a magyar kísérete áll. Zsigmond 1437. évi halála után két évvel, a veje, Albert király is meghalt. Erzsébet királyné nem törődve az országot pusztulással fenyegető török hódítás közvetlen veszélyével, minden igyekezetével az utószülött fia, a csecsemő László számára kívánta biztosítani a trónt. A haza sorsával szemben mély felelősséget érző magyar urak, végül is, az országgyűléstől felhatalmazva, Vitéz János vezetésével, követséget küldtek Krakkóba, hogy a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót, a török elleni támadás szigorú feltétele mellett, meghívják a magyar trónra. Vitéz János ekkor már a királyi kancellária irodavezetője, országos hírű tekintély. I. Ulászló király /1440-44/ alatt is a királyi kancellária főjegyzője, „regni Hungáriáé prothonotarius". Egyházi pályája is felfelé ívelt, a zágrábi kanonokból váradi prépost, majd püspök lett. Várad, mint a püspök székhelye és városa a Kőrös-folyó partján, Erdély kapujában, az ország életében kiemelt jelentőségű volt. Szent László király, Zsigmond király és első felesége Anjou Mária királynő sírjai nemzetközi zarándokhellyé tették. Váradon a XV. század elején, Itáliából érkezett, tudós püspökök - Andrea Scolari, Giovanni Milanesi de Prato, Johannes de Curzola, a várnai csatában elesett Johannes de Dominis - és más jeles humanista tudósok révén jelentős itáliai kolónia alakult ki. A váradi humanista kulturális központnak 1440-től Vitéz János is aktív tagja lett, mint prépost, vagyis a káptalan vezetője és a budai királyi udvar főembere. Vitéz János itt, Váradon részesítette gondos nevelésben Hunyadi Lászlót és Mátyást. A Hu13