Esztergom Évlapjai 2009

Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)

Említésre méltó a finom figyelemfelkeltés és az árak összevetése szempontjából Majer István kanonok 1885 őszén kelt levele a székhelyétől távol tartózkodó főpásztorhoz (6. sz. melléklet). A párkányi vásár kedves humorral átszőtt leírásából először a káposzta árát tudjuk meg, 100 fejet pár forintért kínáltak a kofák. Majer István áttérve a saját kiállítására, majd a művészeti élet Munkácsyra vonatkozó, de jellemzően anyagi természetű híreit közli. A Krisztus-trilógia Golgota-képének részletét, magát a keresztre feszítettet ábrázoló festményt nem tudja a főváros megvásárolni 18 ezerért. Megrendelték egy óriási Benczúr Gyula képet Budavár visszavételéről, mely azonban csak 1896 fog elkészülni és ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának nevezetes darabja. Munkácsyval kapcsolatban végül a következő megjegyzést teszi: „s mindhogy más mód nincs - úgy írják a nagy művészbarátok - tehát nem marad egyéb hátra, hanem hogy a főpapok vegyék meg a Muzeum vagy valamely templom számára. Mikor adakozásról van szó, a világ igen szeret a főpapokról megemlékezni." A mondatok iróniája azt sejteti, hogy ebben az esetben sem merülhetett fel egy esetleges vásárlás Simor részéről, ezt jól tudhatta a levél írója is. A Krisztus Pilátus előtt-kép és alkotójának nagyszabású ünneplése valamint az alkotás megszerzésének meghiúsulása miatti értetlen közhangulat sajátos megnyilvánulása az a névtelen levél, mely Ipolyi Arnold hagyatékából került elő. (5. sz. melléklet). A levélíró felrója a nemzet nagyjainak, hogy akármilyen magas áron meg kellett volna venniük a festményt, de egyúttal Munkácsyt is felszólítja legalább egy alkotás ingyenes átadására hazája számára. Ha Simor hercegprímás elutasító nézőpontját próbáljuk megvizsgálni, a magas ár mellett még további két komoly akadályozó tényezőt említhetünk. Az egyik Munkácsy Krisztus felfogásának teológiai problematikája, a másik a műnek a gyűjtemény egészébe való illeszkedésének nehézsége. A Krisztus Pilátus előtt című festmény Budapestre érkezését már megelőzte a kivételes műalkotás híre. Elsősorban az ábrázolásmód realisztikus mivoltát dicsérik, mely a kihallgatás feszültségének hiteles megjelenítését jelenti. Valós emberi arcok tűnnek fel valós helyszínen, valós emberi konfliktus tanúi lehetünk. Olyan sokoldalúan életszerű a jelenet, ami megdöbbentette a XIX. századi közönséget. A fotóélességű színpadképen megelevenedett, emberközelivé vált az addig oly sokszor ábrázolt, de távolinak, közvetlenül átérezhetetlennek tűnő biblikus esemény. A műalkotás szépségét, festészeti értékét egyhangúlag ismerte fel a közönség. A témaválasztás nagyszerűségét sem vitatták. A vélt jelentés, az üzenet körül azonban már nem volt teljes az egyetértés. A vallásos témaválasztás Munkácsy életművében 1879-től új 136