Esztergom Évlapjai 2009

Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)

elem. A historizáló realizmus, a szereplők pszichologizáló megközelítése nem újdonság, hiszen a Krisztust megelőző nagy sikerét éppen a John Milton, angol költőóriást megidéző munkájával aratta. Több tervezett történelmi esemény, irodalmi forrás közül válogatva végül a jézusi szenvedéstörténet egyik állomását választotta Munkácsy. Döntésének sikere a téma formai és tartalmi aktualizálásában rejlett. Részleteiben is megidézte azt a történelmi kort, melyben Jézus élt, s példáján keresztül eljutott saját korának vallási, társadalmi feszültségének sokoldalú, sokféleképpen magyarázható szimbolikus megjelenítéséig. Az orientalistáknak nevezett kutatók tudományos igényű megállapításainak ismerete, s ezáltal a kultúrtörténeti hitelességre való törekvése jellemzi a trilógiát. A szentföldi táj, az épített környezet, a viselet, a Palesztinában közel 2000 évvel korábban élők külső megjelenésének vizsgálata a XIX. század 30-as éveitől került a közérdeklődés homlokterébe. 1880 körül rendelkezésre álltak már bizonyos történeti, irodalomtörténeti kutatási eredmények, helyszíni tapasztalatok alapján szerezhető információk, melyeket a tudományos igényű publikációk és a művészi ábrázolások formájában tettek közzé.

2

4 Jézus korának történeti megismerését a XVIII. század végéig teljes mértékig a Biblia szövegére alapozták a teológusok, melynek hitelét és pontosságát nem vonták kétségbe. A hagyományos nézeteket felülvizsgálni akaró ún. történeti Jézus-kutatás első lépései a katolikus és részben a protestáns teológia részéről merev elutasításra találtak.

2

5 Ennek oka a meglepően új, liberális, olykor ateista nézőpontú témafelvetés és a vizsgálódások alapján megfogalmazott, de dogmatikailag elfogadhatatlan következtetések voltak. A német evangélikus teológus, Dávid Friedrich Strauss 1835-ben Jézus élete kritikai földolgozásban címmel adott ki tanulmányt, melynek már a címe is provokatív volt a krisztushívők számára. Jézus ebben történeti személy, követői a halála után vonták köré a kereszténység alapvető mítoszát. A szépírói tehetséggel is megáldott, a katolikus egyháztól eltávolodott bibliakutató, Ernest Renan (1923-1892) 1865-ben olvasmányos formában franciául adta ki Jézus életrajzát.

2

6 A szerző történeti elbeszélésként fogalmazta újra az evan2

4 Sinkó, 2005, 66-67. 2

5 Kereszty Rókus: A „történeti Jézus"-kutatás. In: Vigília 1997/12, 882-891. 2

6 Ernest Renan: Histoire des origines du christianisme. I-VII. köt. Paris, 1863-83; magyarul: A kereszténységség eredetének története. Ford. Salgó Ernő. Budapest., 1928 [1. Jézus élete. 2. Az apostolok. 3. Szt Pál. 4. Az Antikrisztus. 5. Az evangélumok és a második ker. nemzedék. 6. A ker. egyh. 7. Marcus Aurelius és az antik világ vége.]; Ernest Renan: Jézus élete. Ford. Réz Pál, Budapest, 1991, 2007. 137