Esztergom Évlapjai 2009

Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)

Meglepő, hogy a példátlan nemzeti felbuzdulás hatástalan maradt, a nevezetes kép nem került magyar tulajdonba.

1

8 Az információk terjesztéséről a sajtó bőven gondoskodott, a kulturális témájú közbeszéd tárgyát képezte a kép fontossága. Az általános érdeklődést jól jellemzi, hogy egy hónap alatt a 80 ezer látogató 38 422 forintnyi belépőjegyet és 6 000 forintért műnyomatot vásárolt meg. Ez a bevétel és a felajánlások - 8681 forint 69 krajcár és 2750 frank - meszsze nem érték el a nyilvánosságra hozott eladási ár alsó határát sem.

1

9 Charles Sedelmeyer műkereskedő 1878-ban 10 évre szóló szerződést kötött Munkácsyval nagy ívű történeti témák megfestésére, illetve eladására és belőlük származó jelentősnek remélt haszon elosztására. A Krisztus trilógia első darabjára kiszabott ár olyan magas volt, hogy a szakirodalom joggal fogalmazza meg sejtését, miszerint Sedelmeyer eleve nem akarta rögtön eladni a hatalmas vásznat, hanem árfelhajtó és reklám céllal bejárta vele előbb Európát és Amerikát.

2

0 80-100 ezer forint egyetlen képért aránytalanul magas ár lehetett 1882ben Simor János számára. Tekintsünk át néhány összehasonlító adatot! A bíboros 1881-1883 között építtette át a prímási rezidenciát, melynek költségei az építési napló alapján újabban végzett kutatás eredményeként váltak ismertté. A nagy beruházás teljes költségvetése 450 000-500 000 forint között alakult.

2

1 A kérdéses 1882. évben állítatta fel Pázmány Péter szobrát a Bazilika kupolaterében. Pietro della Vedova torinoi szobrász 3,2 méter magas szobra 10 méter magas és 3 méter széles háttérrel cararrai márványból szállítással, felállítással együtt 25 000 forintba került a fennmaradt számlák szerint.

2

2 Ugyanebben az évben a számos kisebb összegű adakozásait felsoroló lista szerint egyedül a székesfehérvári árvaház felállítására ítélt meg 100 000 forintot.

2

3 1

8 Az általános okokról, a kudarcról részletesen, Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881-1896). In: A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 19921993. Debrecen, 1994, 374-375; Borbás Mihály: Munkácsy Mihály, a koszorús festő. In: Árgus 2003/3. 1

9 Közérdeklődés Munkácsy festménye iránt. In: Munkácsy Mihály festménye Budapesten. A nagyhírű művész tiszteletére rendezett ünnepélyek emlékeül Budapest, 1882., 34-35. 2

0 Sz. Kürti 1995,374-375. 2

1 Istvánffy Miklós: Az új rezidencia története az érseki városban. In: A prímási palota története, szerk. Hegedűs András, Pannonhalma, 2008. 44. 2

2 Kontsek Ildikó: Pázmány Péter ábrázolásai és tárgyi emlékei Esztergomban. In: Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis IV., szerk. Beke Margit, Budapest, 2008. 36. 2

3 Emlékkönyv Simor János aranymiséjének ünnepére. Esztergom, 1886. 237. 135