Esztergom Évlapjai 2009

Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken

Nádas tó melynek természetes langyos forrásai vágynák. Hagyomány szerint az említett dombon a rómaiaknak egy váruk ált, - a völgyben pedig a tó mellett fürdő helyük vala, ezt erősíti azon körülmény, hogy ott néha római rézpénzek találtattak és római felírással ellátott tégladarabok is, ujabb időkben nevezet szerint 1787-ben is ált e helyen egy fürdő ház melyet M: Báró Sándor Antal állitatott, a fürdő ház mellett állott egy Kápolna is, -1792ben elpusztult mind a fürdő ház, mind pedig a Kápolna, és jelenleg azon a helyen szép tiszta buza terem." 5. számú melléklet A párkányi járás települési neveihez és a jelmagyarázatokban feltüntetett jelzésekhez elsősorban Bél Mátyás leírásában a következő magyarázatokat fűzi: Bátorkeszi (kastély térképjel) - Károlyi Sándor építetett szép kastélyt a XVIII. sz. közepén. „Egy magaslaton áll, kereszt formában magasodik a kastély, középen mindkét felől lépcső, mely uralja az épületet, innen ágazik el a többi lépcső, melyek a szobákba és a többi lakosztályba vezetnek. Nyugatról kert kapcsolódik hozzájuk, keleten pedig szabad tér, melyet mind falak vesznek körül." (Gönczy - Kogutowitz atlasz szerint a megyében csak ezt az egy kastélyt jelöli) Kis- és Nagy Bény (sáncok) „mégpedig hármas sánc övezi itt a folyópartot, melyek közül a legnagyobb kerülete 1219 öl, magassága 10 öl. Ugyanilyen magas a következő is, de mérete fele akkora, a legkisebbik pedig a legbelső.... Ami pedig a sáncot illeti, az a hír járja, hogy Kupon (Koppány) építette azt, amikor Szent István ellen fordult, de bárki legyen is az aki építette, a hatalmas alkotás országos viszonylatban is említésre méltó. Nagyobbat és erősebbet ugyanis sohasem láttunk. Ámulatba ejtő és hihetetlenöl nagy mű, józanésszel szinte felfoghatatlan." (1 öl kb. 2 méter) Karva - „Gyulai Ferenc nemcsak megfelelő kompról gondoskodott ugyanis, ami valamennyi még a legelőkelőbb utasok elismerését is kiérdemelte, hanem, hogy a túlsó partra lépőknek vendéglő álljon rendelkezésére Piszke faluban, az átkelő közelében egy megfelelően tágas és fallal körülvett vendégfogadót építtetett" Kéménd - „1863-ban a törököket üldöző lengyelek dúlták fel és irtották ki. A környék lakossága ugyanis nagyobb részt ebbe a helységbe menekült, a lengyel katonák pedig a sors kegyetlensége miatt támadt haragjukat a szegényekre, akiket előbb értek öntötték ki, azt vetették szemükre, hogy elmulasztották jelenteni nekik, hogy a törökök Esztergomnál tábort vertek, ezért sokukat megölték." 127