Esztergom Évlapjai 2009

Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken

Kicsind - „a nagyszombati stephaniták szemináriumának faluja" (Szent István Szeminárium) „Kicsike település, ami a nevében is megfogalmazódik." Kis-Ujfalu - Köbölkút - „Miután Kis-Újfalut elhagyta bővizű forrása nagy mocsaras tavakat képez. Három szigetet figyelhetünk meg rajtuk, melyek valamikor egyek voltak, de aztán a helybeliek állítása szerint háromra szakadtak. Mindegyiknek más volt az alakja, de egyformán emelkedtek ki a vízből, és egyformán könnyűek voltak, tutajhoz hasonlóan csak kissé merültek a vízbe. A három közül a legnagyobbat Kaploni Károlyi Sándor gróf, amikor ennek a járásnak az élén volt, lemérte és 600 lépés kerületűnek találta.... Különben kétségtelenül gyakran vándorol, és felúszik, hol meg vissza, egyszer a tó vagy mocsár egyik, majd a másik pereméhez kapcsolódik. Ez a jelenség nem kevés civódásra ad okot Köbölkút és Kis-Ujfalu között, amenynyiben csak az egyik mondhatja magáénak.... Mivel azonban kóborol és állhatatlan, a vitát úgy döntötték el, hogy mikor melyik faluhoz húzódik közelebb, az használja. Ennek értelmében jártak el a kisújfalusiak, és amikor szénakaszálás idején megállapították, hogy az ő területükre úszott át, lekaszálták abban a biztos tudatban, hogy ez már az övék. Szép reményeik azonban szertefoszlottak. Északi szél kerekedett ugyanis, amely kimozdította helyéről a szigetet és a lekaszált szénát (10 szekér) visszaadta a köbölkútiaknak, melynek lakói nem vonakodtak begyűjteni a szénát, amit a kisújfalusiak kaszáltak. Látva a sziget állhatatlanságát sohasem kaszáltak többé a szigeten füvet, és bár náluk telelt a sziget, hagyták, hogy a köbölkútiak kaszálják le." Mocs - „nevében a mocsár szó rejlik" (Mots) Párkány - „a párkányiak nagy szegénységben éltek, ezért a szászországi bíboros érsek (Keresztély Ágost hercegprímás) atyai gondoskodásával azon fáradozott, hogy évente négyszer vásárt tartsanak, még pedig: Szt. György, Szt. Bertalan, Szt. Simon és Júdás, Szt. Luca napján. Az ezekre vonatkozó kiváltságot IV. Károly 1724. aug. 11-én adta ki." 128