Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

riumok és kanonoki házak együttesének gondolata benne merült föl. A tervezéssel Franz Anton Hillebrandt építészt bízta meg.

3

0 A vár tulajdonjogát Mária Terézia végül 1761. október 15-én átadta az érsekségnek, így az építkezés elkezdődhetett. A szentély és az alapfalak lerakása megtörtént, viszont az érsek halála félbeszakította az elkezdett munkát. Mivel a királynő nem töltötte be az érseki széket, így a templomot 1768-71 között igen szerény formában ő fejezte be. Batthyány József érsek /1776-99/ már az esztergomi főegyházmegyéből kihasított besztercebányai, szepesi és rozsnyói püspökségek létrejötte után foglalta el érseki székét, nem látta lehetőségét az esztergomi visszatérésnek. A feloszlatott jezsuita rend tulajdonát képező vízivárosi templomot és kolostort II. József 1780-ban átadta az érsekségnek. Ez lett otthona a mai érseki székhelynek. Bizonyos fellendülést hozott a városban, hogy Barkóczy érsek támogatásával könyvnyomdát működtetett a Royer család, és itt tevékenykedett a feloszlatott pálos rend tagja, Batthyány József térképésze, Mack Domokos, valamint Katona István történész. Újra az ősi székvárosban Károly Ambrus /1808-09/ beiktatása ugyan e városban történt, de nem költözött ide. O volt az utolsó érsek, aki még hadba szállt a napóleoni háborúk idején és ennek következtében halt meg, de már a városban temették el. Végül Rudnay Sándor erdélyi püspök azzal a feladattal kapta meg érseki kinevezését /1819-31/, hogy a káptalant és az érsekséget költöztesse vissza ősi székvárosába. A prépostságok a török idők alatt teljesen szétzilálódtak. Később sem tudták helyreállítani azokat, de a préposti címek továbbra is fennmaradtak az esztergomi főkáptalanban. Rudnay érsek felszólította és kötelezte Nagyszombatban lévő kanonokjait, hogy beiktatásán jelenjenek meg, és 1821. július 1-jéig költözzenek át Esztergomba. Az érsekek nem felejtkeztek el Nagyszombatról, amely ezt követően helynökségként funkcionált. Később Kopácsy József társaskáptalant szervezett a székesegyház köré. Az átköltözéssel megkezdődött Esztergom klasszicista arculatának formálása, amelynek első lépése volt - a bazilika és környékének megtervezése Kühnel Pál és Packh János elgondolásai alapján - a bazilika alapkőletétele 1822. április 22-én.

3

1 A Várhegy rendezése során került elő az a kegykép, amely a Bakócz kápolna ékessége és gyógyulá3

0 Meszlényi 119., Pálinkás 51. Prokopp Gyula: Az esztergomi prímási bazilika. In: Az esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve 1982. Esztergom 1982. 495-498. 3

1 Edvi Illés Gyula: Az esztergomi főszékesegyház. In: Primás-Album Dr. Serédi Jusztinián Magyarország bíbornok hercegprímása tiszteletére. Szerk. OrszágosKatolikus Szövetség. Bp. 1928. 151-177. 107