Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

sok szimbóluma. A székesegyház felszentelésére szánta Ludwig van Beethoven Missa sollemnisét 1823-ban, és felajánlotta a prímásnak. Mivel azonban a felszentelésre még sokat kellett várni és minden pénzre szükség volt, ezért az érsek azt el nem fogadhatta. Az építkezést Kopácsy József /183847/ folytatta szerényebb mértékben és a keresztet feltűzhette a kupolára. A szentéletű Hám János /1848-49/ kinevezett érsek a forradalom és szabadságharc miatt nem tudott mással foglalkozni, mint a nemzet ügyeivel, és azért mert hamar lemondatták. Scitovszky János /1849-66/ érseknek jutott a feladat, hogy felszentelje a készen álló bazilikát. Az 1856. augusztus 31-i pompás ünnepségen Liszt Ferenc Esztergomi miséje csendülhetett fel a mester vezényletével, amelyen a magyar főpapok koszorúján kívül megjelent Othmar Rauscher bécsi érsek és Ferenc József császár.

3

2 A bazilika Simor János érseksége /1867-91 / idejében készült el teljesen. O rendelte el az oszlopos előcsarnok és a két torony építését Hild József tervezésében, és végül 1869. november l-jén a zárókő beillesztésével külsőleg befejezettnek nyilvánította a Magyar Sión építését. A halhatatlan elődöknek emléket állított az előcsarnokban szobraik felállításával és a négy XIX. századi építkező prímásnak kőbevésett címerével e feliratok kíséretében: Rudnay Coepit, Kopácsy Continuavit, Scitovszky Consecravit, Simor Consummavit. A székesegyházon kívül a város épületeit és intézményeit is gazdagították egyes főpásztorok. Ide sorolható a Kopácsy által létesített Tanítóképző intézet, a Várhegyen elkészült szeminárium a papnövendékek részére, a Hild József tervezte káptalani és érseki könyvtárak őrzésére szolgáló emeletes Bibliothéka épülete 1853-ban. Simor hercegprímás,

3

3 a híres mecénás, ezután gondolhatott a prímási palota bővítésére és belső díszítésére, amely kifinomult műízlését ma is dicséri. Ebben az épületben biztosított helyet modern állványok megtervezésével és berendezésével az érsekek gazdag egyházi levéltárának, valamint saját, később róla elnevezett könyvtárának. A múlt értékeinek megbecsülése jeléül az érsekek és az esztergomi főkáptalan gazdag gyűjteményéből és vásárlások útján szerzett műkincsekből megnyitotta a Kincstárat és megalapította a Keresztény Múzeumot. A XIX. század kedvezett a múzsáknak, hiszen a tudománynak, a művészetnek középkori fényéből sikerült valamit visszavarázsolni. 3

2 (Fekete Mihály): Memória basilicae Strigoniensis anno 1856. die 31. Augusticonsecratae. Pestini 1856. 3

3 cf. Emlékkönyv Simor János bíboros-hercegprímás aranymiséjének emlékére. Esztergom 1886., Simor János emlékkönyv. Szerk.: Beke Margit. In: StrigoniumAntiquum 1/1992. 108