Esztergom Évlapjai 2000
ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben
A „Szabad Királyi Esztergom Város" plébánia anyakönyvei 1840 -1843 1 2: Az anyakönyvek - keresztelési, házassági, halotti - nagyméretű, előre nyomtatott ívekből utólag zsinórral összefűzött bekötött könyvek. A címlap és a rovatok kézírásosak az 1840. év néhány utolsó bejegyzése kivételével ugyanazon kéz írása, jól olvasható, a kornak megfelelő helyesírású, magyar nyelvű. Az adatokon kívül csak a plébános halálát és az új plébános kinevezését jegyezték be, egyéb jelentős eseményeket sajnos nem. A bejegyzések kronologikus sorrendben követik egymást, a keresztelés, házasságkötés, temetés hónapja és napja rendjében. 1841 januárjától a halálozás napját is feljegyezték: 1841. január 14.: Jankó Karolina - még a halálozás napja nélkül; január 17.: Schaller Magdolna - meghalt 15-én Az időpontok bejegyzése pontosnak vélhető, utólagos beírás, javítás, sorrendi keveredés nincs. Csak az kétséges, hogy az adatok bemondása eleve mennyire volt helyes. (A plébános halálozási napját sem írták be pontosan, így másutt is tévedhettek. (A gyerekek életkorának bejegyzésekor törekedtek a pontosságra: órákat, napokat, töredék éveket is beírtak. Azt eldönteni, hogy a koraszülött, életképtelen vagy fejlődési rendellenességgel a világra jött magzat abortum volt vagy gyermek, a bejelentő vagy az anyakönyvezető dolga volt, s az egyéni felfogások között lehetett különbség. Ezzel magyarázható, hogy egyetlen halvaszülést jegyeztek be (1843: halvaszületett fiú rendetlen születés) és egy esetben (1840-ben) jelzi az életkor rovatban vonalka, hogy a kislány perceket élhetett. Mindenképpen kevés a „tökéletlen kifejlődés", „gyenge kifejlődés", „éretlenség" bejegyzése. A nevek beírása eléggé pontos. A „névtelenek" - talált gyermek, ismeretlenként elhunyt - kivételével az anyakönyvezett személy vezeték- és keresztneve megállapítható. Csak néhány esetben hiányzik a férj keresztneve (Mór Anna, Holub hitvese vagy Hallasi Örzse, özvegy Gerendásné), nagyon ritkán a teljes neve /Muncs Örzse, Ács özvegye). A férfiaknál sokkal ritkábban írták be a feleség nevét, meghalt asszonyét sose (Németh Ferenc özvegy csizmadia mester). Még az ispitába betámolygott sziléziai vándor zsebében talált esedező levél aláírását is igyekeztek kibetűzni: Johan Ludvig Franz? és nem zárták le úgy az évet, hogy az úton talált leányka vezetéknevet ne kapjon A házasulok, szülők származási vagy lakhelyét nem írták be minden esetben, legalább is nehezen hihető, hogy 1841-ben csupán egyetlen nem helybeli szülő lett volna. Ha egyéb bejegyezni való is volt, akkor pontosabban beírták a foglalkozást, szülőhelyet, ha nem volt „semmi érdekes", ezeket is elhagyták. Néhol hiányzik a keresztszülők közti családi anyakönyv 1843) „Másod eredetéje az 1840ik Évi Meghaltak és Eltemetettek Anyakönyvének Sz. Kir. Esztergom Város Plébániában" (Halotti anyakönyv 1840) „Másod Eredetéje az. 184lik Évi Meghaltak és Eltemetettek Anyakönyvének Sz. Kir. Esztergom Város Plébániában" (Halotti anyakönyv 1841) „Esztergom Sz. Kir. Városi Plébánia Meghaltak és Eltemetettek Anya Könyve 1842ik Esztendőben" (Halotti anyakönyv 1842) - „Esztergom Sz. Kir. Városi Plébánia Meghaltak Anyakönyve 1843ik évre" (Halotti anyakönyv 1843) 12. ld. 11. sz. jegyzet 85
