Esztergom Évlapjai 2000

HORVÁTH Gáborné: Virágnevek - női nevek hagyománya 1807-ből

nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi."

2 Itt rövid kitérőt teszünk azért, hogy feltárjuk, ki is volt valójában Földi János? Ö is, mint Arany, Nagyszalonta szülötte, akivel majdnem egyforma gyermek- és ifjúkort élt (17551801). Gyermekkora árvaságban, ifjúkora szegénységben telt el és csaknem harminc évesen sikerült megszereznie orvosi diplomáját. Saját korának egyik legkülönb polihisztora, a debreceni korabeli szellemi élet vezéralakja volt. Verseket írt, „műfordított", új versformákat alkotott (Csokonai is őt követte), s ő a „Debreceni grammatika" szerzője. Igaz, a természettudományokban érzi magát igazán otthonosnak. A „természet három országát" (növényeket, állatokat, ásványokat) szerette volna megírni és rendszerbe foglalni magyar nyelven. Tervezett munkájából az első, állattani fejezet jelenhetett csak meg (Bécs, 1793). Korai halála miatt így tanítványai és írótársai alkották meg az első, rendszeres növénytant. (Az 1988. évi hasonmás kiadást, mely a Múzsák Közművelődési Kiadó gondozásában jelent meg, e sorok írója egy vasútállomáson, a mélyen leárazott könyvek között találta meg a közelmúltban.) El kell mondanunk, hogy a rendszertani „rendcsinálás" érdemein túl a mai tudományos növénytani irodalomban használatos szakkifejezések (pl. szirom, hímpor, bibe, porzó) és növénynevek nagyrészt e füvészkönyvből származnak s a köznyelv is sokat őriz belőlük. A már említett legszebb nyelvújítási virágnevek például a következők: aranyfürt, aranyvirág, baltacím, csibehúr, csillagfürt, csukóka, dudafürt, gólyahír, korpafű, kosbor, küllőrojt, lepkeszeg, madárhúr, nőszirom, nimfa, rézvirág, tarsóka, tuja és pl. az amaránt, azál, apolka, csilla, iringó, nimfa, rózsika és a férfinévként fennmaradt zsombor. A füvészkönyv másik érdeme, hogy szerzői ,,a' régi törzsökös Magyar neveket" is megtartották, „még pedig Nemi neveknek," minthogy azok többnyire a' Nép közt is (bár sokszor hibásan) úgy forognak, mint Nemi nevek (...) Ha meghagyhatok voltak, meghagytuk" - közli az Előszóban Diószegi Sámuel.

3 Ilyen nevek a napjainkban magyar női utónévként engedélyezett és alkalmazható növény- és virágnevek, mint például: az alma, ang(y)élika, boróka, boglárka, borsika, életke, gyopárka, hanga, hóvirág, ibolya, imola, jácint(a), jázmin(a), levendula, mályva, menta, nefelejcs, pintyő(ke), rezeda, rózsa, szeder(ke), szegfű, csengetyűke, csiperke, viola. A szerzők - eredetileg - növényhatározónak és tankönyvnek szánták művüket. Az előszó a tanúság: kezükben az ő könyvükkel botanizálgató, művelődni kész férfiak és nők (az ő olvasatukban „mind a' két nemenn lévő Magyar ember", „füves asszonyok") seregét képzelték maguk elé. Ám erre akkor még nem ért meg az idő. A kötetek kétharmadát a Diószegi-parókia pincéjében rágták szét az egerek. 2. ARANY János: Prózai művek. Bp. 1975- 849. 3. DIÓSZEGI Sámuel - FAZEKAS Mihály:Magyar füvészkönyv. Melly a' két magyar hazában található növényeknek megesmerésére vezet a' Linné alkotmánya szerént. Készült és nyomtatódott Debreczenbenn. Nyomtatta Csáthy György. 1807. XII. 70