Esztergom Évlapjai 2000

HORVÁTH Gáborné: Virágnevek - női nevek hagyománya 1807-ből

HORVÁTH Gáborné VIRÁGNEVEK - NŐI NEVEK HAGYOMÁNYA 1807 BŐL* Az utóbbi évtizedekben a fiatal szülők jó része nyugati hatást felmutató, a magyar nyelvben torzult alakú keresztnevet ad gyermekének. (Ilyenek, pl. az idegen keresztnevek magyaros átírású anyakönyvezési formái: Ivett, Zsanett, Nikolett, Babett, Vivien, Dzsennifer, stb.) írásunk célja-, régi magyar névhagyományaink újbóli feltárása, figyelemkeltés a nyelvi tisztaság megőrzésére a nevek világában - ajánlások megfogalmazása. Diószegi Sámuel (1760-1813) debreceni református lelkész, esperes és főjegyző, valamint sógora, Fazekas Mihály (1766-?-1828) költő, író és természetbúvár együtt írja meg Földi János: Rövid kritika és rajzolat a magyar Füvésztudományról címen 1790-ben megjelent műve és alapelvei nyomán a „Magyar Füvészkönyvet, melly a két magyar hazában találtatható növevényeknek megesmerésére vezet a Linné alkotmánya szerént. Készült és nyomtatódott Debrecennben. Nyomatta Csáthy György 1807-ben." E műben igen sok régi magyar növény - és virágnevet találunk. Ám a könyvben fellelhető legszebb, parasztian ízes vagy költészetet lehelő új virágnevek megalkotását Fazekas Mihály biztos nyelvérzékének, nyelvújítás-korabeli ötleteinek köszönhetjük. Ezeket a virágneveket a múlt században - női utónévként - egyre többet használták. Célunk tehát, hogy mindezt felidézzük és alkalmazásukat újból javasoljuk. I. Minderre a bölcsész, a volt tankönyvíró és az amatőr gyógynövénygyűjtő kíváncsisága ösztökélt, mert ennek a maga nemében első tudományos munkának az örökségét, mának szóló mondandóját meg kell találnunk és közzé kell tennünk. Részben azért is, mert az egyik szerző, Fazekas Mihály (akit a Ludas Matyi alkotójaként ismerünk) - éppen a füvészkönyv írásának és kiadatásának idején Kazinczy Ferenccel nyelvújítási vitába keveredett. Ez volt az ún. híres ÁRKÁDIA - PÖR (1806-1807), melynek folyamán a nyelvújítás előkészítő szakaszában (1805-1810) Kazinczy a debreceniek haragját kivívta, s Fazekas Mihály irodalmi munkásságát - csak úgy, mint Csokonai Vitéz Mihályét - a vidékiesség miatt jócskán elmarasztalta.

1 A valódi tudományos érdemeket tényleg csak az utókor ismerte el igazán. A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany János így írt erről: „óhajtani lehet, hogy aki még valaha A VII. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián tartott előadás anyaga. Szociolingvisztikai Szekció. Témakör: Európa kapujában. Kultúrái találkozása - interkulturális tanulmányok 1997. április 3-5. Rendező: MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága. 1. Amagyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Iü. Szerk: PÁNDI Pál. Bp. 1965.271-272. 69