Esztergom Évlapjai 2000

TÓTH Krisztina: Esztergom város templomainak 1701. évi vizitációja

vél - úgy tűnik - már nem vonatkozhat az új szabad királyi városra, és nem engedi meg, hogy ebben a városban a gyakran említett kalugyer az ő szakadár vallásgyakorlatának szabad helyét és templomát, vagy inkább zsinagógáját bírja. Ezután először az említett Esztergom vármegye erre az alapra és érvre támaszkodva közgyűlést tartott, amelyen az annyiszor említett rác kalugyer tudomására hozták, hogy innen amilyen gyorsan csak tud, távozzon. Erre a híre a kalugyer a kötelező szokást követve, miután zsinagógájának és egyházának kulcsait a városiak kezébe lerakta, innen eltávozott. A város ezután a mondott kulcsokat tisztelendő Malonyay Pál, az akkori plébános kezébe adta át, és szigorúan meghagyta neki, nehogy kiadja bárki kezébe ezeket a kulcsokat, amíg erről a zsinagógáról az eminenciás prímás herceg valamilyen módon nem rendelkezik. Esztergom új szabad királyi városából kilépve, a Dorog felé vezető út mellett egy széles és nem kevésbé szép mezőn, a város plébánosa, tisztelendő Malonyay Pál úr egy kápolnát épített az 1663-ban történt szerencsétlen és gyászos törökkel vívott magyar csata emlékére, amelyben sok ezer keresztény halt meg. A törökök, miután a keresztényekkel szemben kivívták a győzelmet, felállították táborukat és az összes keresztény gyilkosaként két halomba összehordva a foglyokat, azok meggyilkolása felett zsarnok módjára örvendeztek, majd ezeket a halmokat a kereszténység igen nagy fájdalmára érintetlenül hátrahagyva gőgösen és kevélyen elvonultak, tehát éppen erre a helyre [építenek most kápolnát], hogy Istenhez azok megölt lelkeiért buzgóbban imádkozhassanak, szent miséket és más Istennek tetsző dolgokat celebráljanak. Mondják a plébános úrnak saját természetes apja is ekkor, keresztény hazája védelmében halt meg. Építtet tehát egy kápolnát, amelyet a saját pénzén, kétszáz forintért vásárolt és az esztergomi hegyoldalban található szőlővel is gazdagított, hogy a háromszor nagy Isten nagyobb dicsőségére és a Szent Római Katolikus Egyház erősödésére szolgáljon. A kápolnának kijelölt helyén pedig meghatározott napokon és időben processziók és különböző ájtatosságok lesznek. Krisztina TÓTH DIE KIRCHENBESUCH DER KIRCHEN VON GRAN IN 1701 Die Kirchenbesuchsprotokolle, welche laut ErlaB des Erzbischofs Lipót Kollonits von János Ferenc Jezerniczky Hauptdechant im Juni 1701 verfasst sind, stellen den Zustand der Pfarren des Graner Komitats nach der Vertreibung der Türkén dar. Die Protokolle sind von dem Archív des Domkapitels in Gran aufbewahrt, und wurden am Anfang des 20. Jahrhunderts teilweise schon publiziert. Diese Quellenausgabe stellt vier Teile dar, welche prásentieren die Kirchen vom heutigen Gran auf lateinisch und ungarisch. 68