Esztergom Évlapjai 2000

RÓNAY Gábor: Egy német zsoldos Esztergom-vidéki és budai kalandjai 1686-ban

RÓNAY Gábor EGY NÉMET ZSOLDOS ESZTERGOM VIDÉKI ÉS BUDAI KALANDJAI 1686-BAN A szerző címlapi ajánlása: Johann Dietz, avagy egy Zsoldos Emlékiratai, mely hű leírása életének saját tollából, melyben elmondja mind azt, amit elszenvedett a török háborúban, az Északi Jeges Tengeren, német városokban és német földön, katonák soraiban, rablókésbékéspolgárokközött,flatalleányokés szellemek társaságában, és végül, hogyan telepedetett le szülővárosában Halle-ban, hol kétszer megnősült, és mindazt, amit el kellett szenvednie a nagyvilágban." Rövid előszó (Rónay Gábor tollából): Johann Dietz mester 1686tavaszán a brandenburgi zsoldos tüzérezreddel magyar földre vette útját borbély-sebész és kirurgusként Buda felszabadítására. Ezrede Esztergomnál kelt át a Dunán és naplója „ Utazásaim "fejezeteiben feljegyezte magyarországi benyomásait a török elleni hadjárat idején. Az ezen alapuló, feltehetően öreg korában írt könyve az „Egy zsoldos emlékiratai. "A bennefoglalt, különösen Esztergomot és környékét leíró jeljegyzései a magyar történetírás szempontjából nagyon izgalmasak, még akkor is, ha néha tollát színes tintába mártotta is Dietz mester. Miután a könyv a szemtanú által látottakon, nem pedig fantázián alapul, semmiképpen sem lehet írását kitalálásnak tekinteni. Eleddig, sajnos, a könyv kritikai összevetésére az e témakörbe vágó más forrásmunkákkal még nem került sor. Ez azonban semmit se von le a Dietz mester általfeljegyzett részletek frissességéből és, többek között, esztergomi helytörténeti értékéből. Dietz mester emlékirata a berlini Porosz Királyi Könyvtárban található. Az eredeti kézirat elveszett, ám egy elég nehezen olvasható másolata fennmaradt a „Friedrich Nikolai" könyvtárban (MS3')• A részben hiányos szöveget dr. Ernst Consentius restaurálta és 1915-ben adta ki Berlinben. Magyarra eleddig még nem fordították le. * Csatába induló német zsoldosok általában nem attól váltak híressé a XVII. században, hogy elérzékenyültek a háború okozta pusztítás láttán. A magyar földön látottak mégis erős hatást tettek Johann Dietzre, amikor Buda felé tartva, a brandenburgi tüzérezreddel 1686 nyárelőjén átlépte a magyar határt. „Egy pontonhídon keltünk át a Dunán Grannál (Esztergom), nagy ágyúk tüzétől kisérve a Felső Várból. Granban ismét vehettünk jó bort, meg méz sert. Elhagyván Grant, mi legalább 30 járómérföldet talpaltunk anélkül, hogy egy falut vagy egyéb települést láttunk volna," jegyezte fel naplójában Dietz mester a brandenburgi zsoldos ezred borbély-sebésze és a porosz király címzetes udvari borbélya. 47