Esztergom Évlapjai 2000
HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne
szült török tapu-defterében. 2 3 Az „Alsó vár"-nak nevezett Víziváros házainak összeírásánál, amely az összeírás kikövetkeztethető sorrendje szerint a Budai kapunál kezdődik és a melegvizes fürdőház (valószínűleg Rusztem pasa fürdője) felé halad, a 181. és a 182. sz. házak között, a melegvizes fürdő közelében álló házat így írja le: „Kurd oda-parancsnok háza, földszintes", stb. (a ház pontos leírását adja, majd folytatja:) „Egyik-egyik oldala Riza aga és Ömer azab (házával) szomszédos, (másik) két oldala a 'vörös kővel' (kizil-kaba) és az úttal határos." 2 4 A leírásból kitűnik, hogy a várfal (-városfal) és az utca között kis házak álltak, és a hévízfürdő közelében, két ház között bizonyos „vörös Kő" is állt. Lehetséges, hogy ez a defterben is megemlített, helymeghatározásra is alkalmas méretű „kizil Kaba" egy vörös márványból készült 2 5 (talán középkori, talán török?) emlékmű lehetett, amely mögött Pálffy Miklós a janicsárok golyózáporától megmenekült, s amelynek közelében Balassa Bálintnak ... minden ket czombian által ment az golobis... 2 6(6. kép) A fentiek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a költőt nem a Tanítóképző Főiskola közelében felállított szobra környékén, hanem a Víziváros DNy-i sarkánál, a Hévíz-fürdő tornya mellett - már a városfalon belül -, a mai Katona István utca 4-6. sz. házak (Rusztem pasa fürdője 7. sz. kép) közti sikátor táján érte a halálos sebet okozó lövés. István HORVÁTH DIE BELAGERUNG DER STADT ESZTERGOM IM JAHRE1594 - ORT DER VERWUNDUNG VON BÁLINT BALASSA Die Burg von Esztergom war vom Anfang des X. bis zur Mitte des XIII. Jahrhunderts Sitz der Fürsten, spáter der Könige von Ungarn. Sie war aber auch das Zentrum der ungari23. KÁLDY-NAGY Gyula: A török Esztergom (1575-ben). Kézirat Az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban. é. n. 181-182. - A kérdéses rész közölve: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. Vál. És szerk.: ORTUTAY András. Tatabánya, 1988.99-100. 24. HORVÁTH István: Török emlékek Esztergomban, in: Krónika. (Komárom megyei Múzeumok Tájékoztatója II.) Tata, 1974.12-13. - Akörnyék helyrajzához: MRT 5.: 123-127. és 17. sz. kép. 25. A vörös márványból készült Bakócz-kápolnát a törökök „Kizil Elma" - vörös alma dzsáminak nevezték. Ld.: KARÁTSON Imre: Evila Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 16601664. Bp. 1904. 272. - A gerecsei vörösmárvány bányák az esztergomi érsekség tulajdonában voltak a középkorban, így e követ itt igen gyakran használták. Ld. BALOGH Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna. Bp., 1955.68. 26. ZÁKONYI: 17. - Az 1595. évi, sikeres ostrom idején ugyanitt rohamozták meg a Vízivárost a keresztény seregek. 33
