Esztergom Évlapjai 2000
HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne
közel eső Ny-i végére, amikor a következőképpen határozza meg a helyet: „pars muri Aquariae urbis, quae ad occidentem solem vergit, satis lato facto hiatu concidit...quum nondum XV. passibus latior aditus esset patefactus." 1 9. azaz „a Víziváros falának egy része, amely (ahol az) napnyugat felé fordul". Véleményem szerint a DK-i városfalnak arról a szakaszáról van szó, amely a Kis-Duna partjánál Ny-nak fordul. Itt állott a „Hévízfürdő tornyának" (Ilidzsa-Kuleszi) nevezett félköríves rondella (olykor „sarokköröndnek" is nevezték), amely a városfalon belül, 1560-63 táján „Szép Rusztem" budai pasa által építtetett hévízfürdőről kapta a nevét. (5. kép) - A fürdő épületének jelentós maradványait a mai Katona István utca 6. és 8. sz. házak falaiban és az előttük végzett régészeti ásatások során találtuk meg és azonosítottuk. 2 0 Nézzük, mit mond a továbbiakban Istvánffy:... Mátyás főherceg a vezérek tanácsának engedve a Kurtz-féle ezredből 800 katonát választott ki azzal, hogy a nyíláson át behatoljanak. Ezek vezetőinek önként ajánlkoztak Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc, Praun a komáromi kapitány és maga Engelhart Kurtz is. Május 19-én történt meg a támadás, azonban a rohamozókat mintegy 2000 főnyi török (janicsár) sorfala és golyózápora fogadta, úgy, hogy a szörnyű öldöklésben legalább 200 ostromló meghalt. A támadók kénytelenek voltak meghátrálni. Maga Pálffy és mások is, akik a repülő lándzsák, robbanó cserépgránátok és golyózápor közt életüket kockáztatták - csak úgy menekült meg - írja Istvánffy - hogy „egy kőből készült emlékmű mögött húzódott meg": ...„post munimentum quoddam lapideum sese reduxere"... írja, majd folytatja:... ekkor sebesült meg Balassi Bálint is, e serény ifjú, aki egyaránt hévvel szolgálta Marsot és Pallast, kinek mindkét combját ólomgolyó ütötte át anélkül, hogy csontot sértett volna, és néhány nap múlva meghalt. 2 1 Megjegyzendő még, hogy a május 22-i roham helyét Istvánffy szintén a Víziváros D-i végén volt kör alakú saroktoronynál („ad Aquariae urbis angularem turrim rotundam, cujus pars humotenus fere diruta erat...") határozza meg. 2 2 Véleményem szerint a rohamozók ellen felsorakozó janicsárok sorfala a résen belül fogadhatta a támadókat. Nem valószínű, hogy a falon kívül, az ellenfél tüzének kitéve, fedezék nélkül várták a támadást. Erre utal az is, hogy Pálffy egy „kőből készült emlékmű" mögött talált menedéket. Nem hihető ugyanis, hogy az ostromlott és szétlőtt fal előtt bármilyen emlékmű állhatott, vagy megmaradt volna az ágyútűz után. Talán ezzel az emlékművel és a kérdéses hellyel kapcsolatba hozható egy érdekes adat Esztergom 1575 táján ké19. Nicolai ISTHUANFFY (továbbiakban ISTVÁNFFY): Pannonnii, Historiarum de Rebus Hungaricis. Hist. Iiber. XXVIII. Coloniae MDCXXn. (524.) 385. 20. MRT 5.: 123-124. 21. NÉMETHY: 98-9922. ISTVÁNFFY: 386. 32