Esztergom Évlapjai 2000

HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne

„Anno 1594. die 19. maii Esztergom wara wiasakor mideon ostromnak mentenek az wizwarasnak lőttek megh Bal. Balint V. (rat) az ostromon minden ket czombian altal ment az golobis de czontot es izet nem sertett vesztette az barbely Mathias herczege nem akarvan szot fogadni az magiar barbelioknak es holt meg hertelen die 30. eiusdem".

1

4 Ebből annyi mindenesetre kiderül, hogy nem a vár, hanem a Víziváros ostrománál történt az eset. - E följegyzés alapján Zolnay László szerint Balassa Bálint... „a Vár É-i oldalának rohamánál, a Vízivárnál esett el."

1

5 Véleményünk szerint a Víziváros É-i végében fekvő „Vizivárat", - amelyet egy nagyméretű olasz-bástya, és a hegy fokán álló Északi rondella (Toprak-kuleszi = Föld-torony) védelmezett, - sem ágyútűz alá venni nem lehetett, sem pedig a falak melletti keskeny Dunaparti sávon rohamozni nem volt célszerű. A Vár és Víziváros egységes erődrendszerét a terepadottságok folytán csakis DK felől lehetett rohammal támadni, hiszen K-en a meredek hegyoldal védte, É-on és Ny-on a Nagy- és Kis-Duna vize, ill. a falak előtti parti sáv keskeny volta jelentett akadályt. A Hévíz-tó felőli támadásra azonban csak akkor kerülhetett sor, ha a Rácvárost és a Szt. Tamás-hegy erődjét is elfoglalták a töröktől, - ami május 11-én, és 14-én meg is történt. Az ez utáni eseményeket Istvánffy Miklós a következőképpen mondja el: miután a várost és a Szt. Tamás-hegyet bevették, ágyúkat állítottak a városparancsnok házához. (Ennek helyét az 1594. évi ostromot ábrázoló Ruda János-féle metszet a Rácváros É-i szélén, a Hévíz tó D-i oldalán „Q"-val jelzi (1. a 4. sz. képet), és a kép alján a betűjel következő feloldását adja: „Az Begh haza, meliból az kerezt/yének/ három algiuból az varat lwtték."

1

6) Négy másik ágyút a Szt. Tamás-hegyre helyeztek, és mindkét helyről lőni kezdték a Kisebb városnak is mondott Vízivárost és a Várat. A törökök folyamatosan javították a megsérült falakat, a heves ágyúzás hatására azonban a Víziváros falának egy részén, amely napnyugat felé fordul, egy behatolásra alkalmas, 15 lépésnyi széles nyílás (rés) keletkezett.

1

7 Megjegyzendő, hogy Istvánffy ezen helymeghatározását többen úgy értelmezték, hogy a rés a Víziváros „Ny-i részén", vagy annak „nyugati falán" keletkezett.

1

8 A Ny-i falat azonban csakis a Szigetről lehetett volna lőni, - a keletkezett rés pedig a keskeny parti sáv miatt rohamozásra alkalmatlan lett volna! Ezzel szemben a fent leírt ütegek a Rácváros, illetve a Hévíz felől és Szt. Tamás hegyéről a Vízivárosnak csakis a DK-i falát lőhették! Istvánffy leírása valójában erre a falra vonatkozik, ennek is a Kis-Dunához 14. ZÁKONYI: 17. 15. ZOLNAY László: A középkori Esztergom. Bp. 1983.215. 16. LEPOLD Antal: Esztergom régi látképei. Bp. 1944. 62. 5. sz.; Gizella CENNER-WILHELMB: Der augsburger Dominikus Custos und Ungarn. in: Fólia Archeologica XVIII. Bp., 1966-67.230-232.; BORSA Gedeon: Aigentliche Contrafactur... Eztergham varának... meg írása. 1595. - in. Magyar Könyvszemle, 1975.88-89. 17. NÉMETHY: 98. 18. NÉMETHY: 98.; CSORBA: 140. 31