Esztergom Évlapjai 2000

HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne

HORVÁTH István ESZTERGOM 1594. ÉVI OSTROMA ÉS BALASSA BÁLINT MEGSEBESÜLÉSÉNEK HELYSZÍNEI ...Már útra indulok Duna mellett le menvén Vég Esztergám alá, kinek most kőfala Röng, álgyukkal töretvén Ott vár nemzetemnek szép sátoros tábora, S egyébb sok rendeknek súrő nagy zászlós hada Ki sáncot ás, épít, s ki kart, szívet készít Igyekezvén ostromra. Régtől várta szívem ezeknek történetittői, Hogy érhesse ezzel hazámnak épületit. Nézvén szabadságát s rabságból váltságát S ujjuló szépületiL Azért bízván mégyek és buzgó örömömmel, Nem gondolván semmit kedves veszedelmemmel, Ám váltsa bár magét, s nyerje szabadságát Holtom hozó sebemmel, Tartsa jelül magán érte kifolyt véremet, S azzal égbe vigye híremet és nevemet, Hogy mivel tartoztam, vígan ráosztottam Hívén szent istenemet.... RIMA Y János:Az Nagyságos Gyarmathi Balassa Bálintnak Esztergám alá. való készületi...(részlet) E rövid tanulmány nem alkalmas az 1594. évi ostrom részletes ismertetésére. Nem is célom ez, hiszen az ostrom eseményeit elsősorban Istvánffy Miklós, Illésházy István munkáiból és más, magyar, német és török szemtanúk, kortársak leírásából ismerjük. Célom inkább az, hogy vázlatosan bemutassam a korabeli Esztergomot, - részben egykorú ábrázolások és térképek segítségével - hogy annak ismeretében nyomon követhessük az ostrom főbb eseményeit és helyszíneit, majd megkísérlem pontosabban meghatározni annak a rohamnak a helyszínét, amelynek során Balassa Bálint halálosan megsebesült. A középkori Esztergom három, falakkal, árkokkal is védelmezett központi magját a Duna felett emelkedő Vár, a vár alján, a Nagy- és Kis-Duna partján elterülő érseki Víziváros, és a kissé távolabb (200-300 m DNy-ra) a Kis-Duna partján fekvő Királyi város alkotta. E külső formára is városias településeken túl nyílt külvárosok halmaza övezte a belső magot úgy, hogy a régi város kiterjedése a mainak majdnem kétszerese volt (1. kép) A külvárosok közül városias képe a Szt. Tamás-hegy alatti Hévíznek és a Szent Anna kerületnek lehetett (ahol templomok, kolostorok mellett elsősorban a kanonokok kőházai álltak), a többi egy-, 27