Esztergom Évlapjai 2000

NÉGYESI Lajos: A pilisi német áttörés 1945. január 6-14.

cot vívtak, kilőtt töltényhüvelyek maradtak vissza. Ez alapján már két nagy csoportra tudtuk osztani a fellelt nyomokat. A hüvelyek típusából meg lehet határozni, hogy német, avagy szovjet katonák harcoltak ott. A töltényhüvelyek helyzete, mennyisége és a rajtuk látható deformációk jelezték, hogy melyik irányba, milyen fegyverből lőttek. A rendelkezésre álló adatok alapján a kutatás egyik sarokpontját jelentette, hogy a Kiscserepes - Nagy-cserepes vonalában húzódó szovjet árokrendszer 1945. január 14. után készült, mikor a német csapatokat kiszorították a Pilisből. így azok a fedezékek, melyek ettől beljebb, Dobogókő felé esnek, és bennük harcra utaló nyomok vannak, valószínűleg az 1945. január 9-14. közötti időszak harcainak nyomait őrzik. Ezzel a fedezékek időrendjének két nagy csoportját határoltuk be. A pilisi áttörési kísérlet szempontjából számunkra az 1945. január 14. után épített állások érdektelenek. Valószínűleg ekkor készültek a már említett Nagy- és kis-cserepesi, a pilisszentléleki elágazói és a szentléleki tetői, valamint a Hrebeny oldalában kiépített szakasztámpontok. A Cserepeseken húzódó árkokban rendszeres harctevékenységre utaló nyomok vannak, míg a mélységi támpontokban semmi jele a használatnak. Feltételezhető, hogy január 14. után egy megerősített szovjet lövészszázad biztosította folyamatosan az Esztergom-dobogókői műutat. Ez, a váltásokat is figyelembe véve, egy megerősített zászlóalj erőt igényelt. A német áttörési kísérlet időszakában ennél kisebb szovjet erő védekezett. A fedezékek elhelyezkedéséből arra következtethetünk, hogy miután a szovjet csapatok birtokba vették a stratégiai fontosságú utat, bízva a terep és a kemény tél, támadást akadályozó hatásában, csak az út kulcsfontosságú pontjait biztosították. így a Szalma-híd feletti éles kanyar magas partján egy raj ásta be magát, melynek néhány harcosa az út túloldalán foglalt tüzelőállást. Itt az egyik fedezék végében lőszeres rakaszból barkácsolt dobozkályhát találtunk, melyet akkurátusan deszkákra fektettek. A következő fontos pont az egykori Pilisszentléleki elágazó volt, mely a jelenleginél mintegy 300 méterrel lejjebb feküdt. Jelenleg itt egy földút ágazik le a műútból. Az elágazással szemben egy lövészteknő található, a közelében pedig egy kb. 2x2 méteres fedezék. A jelenlegi Pilisszentléleki elágazónál volt a következő 2x2 méteres fedezék. Az 1938-as légi felvétel azt mutatja, hogy a műút vonalától a Szentlélek patakig egy tisztás húzódott. A fedezék ennek sarkán áll, a műút mellett. Az itt talált felrobbant páncéltörő lövedékek alapján arra következtethetünk, hogy egy beásott szovjet páncéltörő löveg oldalazta a tisztáson átvezető utakat. Valószínűleg hasonló őrség lehetett a viaduktnál is, azonban ennek közvetlen nyomát nem találtuk meg. Nem kizárt, hogy a fedezék a murvabányászat miatt semmisült meg. Két nyoma azonban maradt a híd védelmének. A Hrebeny sziklái között egy szovjet golyószórós és néhány lövész tüzelőállását jelezték a kilőtt hüvelyek, akik a műút egy sávját pásztázták. A mexikói elágazás fölött, egy 82 mm-es szovjet aknavető tüzelőállása került elő, melyben még ott volt 42 db. gránát a fedezék falába vágott lőszerfülkében. A harceszköz 3,1 km-es lőtávolságát figyelembe véve, ez a híd körzetében harcoló alegység támogatását biztosíthatta. Már nem sokkal 1945. január 6. után a német csapatok kezére került a cserepesi erdészlak. így a Szalma-hídi kanyarban beásott raj számíthatott a támadásra. Valószínűleg a véde234