Esztergom Évlapjai 2000

NÉGYESI Lajos: A pilisi német áttörés 1945. január 6-14.

lem hatékonyságát akarták növelni azzal, hogy az állás elé, mintegy száz méterre, a Szentlélek patak magas partja és az erdészlakhoz vezető földút közötti lejtőn egy hevenyészett rajállást építettek ki. A munka olyannyira sietve készült, hogy az árok végében a csákányt is ott felejtették. A támadó német alegységek a Szalma-híd körzetében ütköztek először ellenállásba. Az előretolt raj nem fejthetett ki komoly ellenállást a néhány darab kilőtt hüvely tanúsága szerint, de a kanyarba beásott raj már szívósabban védekezhetett. A kilőtt hüvelyek helyzete azt mutatja, hogy a német gyalogság egy csoportja az erdészháztól az útkanyarhoz vezető földút vonalában támadott, melyet az előretolt állásnak kellett volna lezárni. A támadó kötelék valószínűleg meg volt erősítve harcjárművel is, mely a műút vonalában támadó köteléket támogatta (Panther vagy Hetzer lehetett). A harcjármű ágyújának kilőtt hüvelyét, a Szalma-híd alatti patakmederben találtam meg. Ugyancsak ágyúhúvelyek kerültek elő a Pilisszentléleki elágazóban lévő fedezékből (9 db). Valószínűleg itt töltötték fel a járművet lőszerrel, a kilőtt hüvelyeket pedig kiszórták. Ez már csak azért is indokolt volt, mivel ezután a falu következett, ahol jelentősebb ellenállásra lehetett számítani. Itt került sor a beásott páncéltörő löveg megsemmisítésére. A források szerint a január 9-ei támadás a faluból indult. A szovjet erők ennek akadályozására robbantották fel a viaduktot, azonban a támadó kötelékek valószínűleg Felső-rét - Mexikó-puszta felől kerülték meg az akadályt. Erre utal az, hogy a mexikói bekötő-úttal szemben, egy páncélelhárító tűzkörlet került kiépítésre. Ez is része lehetett a január 14. után kiépített védelemnek. A később kiépített védelem rendszerén általánosan megfigyelhető, hogy a korábbi harcok tapasztalatait használták fel. A rombolt hídnál megszervezett védelem megkerülését jelzi az aknavető tüzelőállásban visszamaradt lőszerkészlet, mely a kezelőszemélyzet pánikszerű menekülését jelzi. Valószínűleg a német támadás időszakában készülhetett a Ráró-hegy északi oldalán egy szakasztámpont, ahol jelentős számú kilőtt hüvely tanúskodik a harcról és több elhagyott éleslőszer a sietős visszavonulásról. Feltehetően egy német harccsoport - a jelenlegi zöld jelzésű turistaúton - Ráró-hegy - Égett hárs irányból közeh'tette meg a falut. A január 14-én bekövetkezett német visszavonulás és szovjet ellentámadás nyomát három helyen sikerült megtalálni. A Pilisnyereg fölötti dombgerincen egy német golyószórós raj védekezett, valószínűleg a Kesztölc felől támadó szovjet gyalogsággal szemben. A német katonák nem ástak lövészteknőt, hanem a terep nyújtotta, természetes fedezékeket használták ki. A golyószórós tüzelőállásában több mint 140 db töltényhüvelyt találtunk, szájukon jellegzetes horpadással. A lövészek (24 fő) a golyószórós két oldalán foglaltak tüzelőállást. A jelenlegi Pilisszentléleki elágazónál, a szovjet páncéltörő tüzelőállás közelében német géppuskás vagy golyószórós használta ki a tisztás nyújtotta előnyös kilövési lehetőségeket. Lejjebb, az egykori elágazónál, a 2x2 méteres fedezékbe behordták az ott elszórt ágyúhüvelyeket és a fedezék aljára fektették. Valószínűleg azért, hogy ne a sáros latyakban kelljen állniuk. Erre utal, hogy néhány hüvely tele volt földdel. Valószínűleg leadtak innen néhány lövést a közeledő szovjet katonákra, mivel az ágyúhüvelyek tetején néhány mauser hüvely feküdt. 235