Esztergom Évlapjai 2000
DOBAY Pál: Német kísérlet a Budapest-körüli német ostromgyűrű áttörésére a Pilisen át 1945. januárjában
A temető másik három tömegsírjában eltemetett - pár éve exhumált - elszállított - német egyenruhás katonák száma 85 fő 4 4. Valamennyi a 711. gyaloghadosztály kötelékében harcolt. Legnagyobb részükkel - mint már említettem - szovjet fegyverek végeztek a Pilis és a falu közötti szántókon. Egyéb, temetőn kívüli, régen jeltelen német szórványsírokat sokáig gondozott még a lakosság, főleg hadiözvegyek vagy katona, illetve fogoly férjüket-Üükat holtig hazaváró feleségek-anyák. A Pilisszentkereszten elesettekkel részletesebben is foglalkozó írásom ríme: „Még élhettek volna... (Emlékezés egy lassan ködbe vesző évfordulón)" - Esztergom, 1997. December, Pilisszentkereszti FORRÁS 1998.1. sz., Magyar Rádió: Vasárnapi Újság 1998. Február 8., Jel, 1999-1. sz. A lakosság harcok alatti és utáni életkörülményeit az „Ötven éves lapok egy pilisi község História domusából 1945-1995." tartalmazza (Esztergom, 1994., JEL, 1994. 9- Sz., IGEN, 1994 24-24. Sz., 1995.1. Sz., Katolikus Kalendárium (Miskolc) -1995.) A harcok következtében életüket vesztett helyi lakosok száma kb. 25 fő. Ebből 7 személy nő. Nevüket - a távoli harctereken elesettekével együtt - fehér márványtábla őrzi a templom falán. Elkészítése-elhelyezése néhai Gaján József kántor kezdeményezésére történt 1946 (!>ban. így ez a II. világháborús emlékmű a legelső a messze környéken 4 5! Temetések A szovjet katonaság nem törődött elesettjeivel. Összeszedésüket és elhantolásukat alakosságra hagyta. Kivétel ez alól - a szovjet sírkert ma már pontosan meg nem határozható helyén nyugvó - Nyerívenko Jakov Grigorjevics (1904-1945. január 10.) őrnagy esete. Ö a Szalma hídnál sebesült meg és életét nem sikerült megmenteni. Állítólag koporsóban, díszsortűz és teljes katonai tiszteletadás mellett temették el bajtársai. A német katona halottak eltemetését ugyanez a parancsnokság megtiltotta 4 6. Ezt úgy játszották ki a halottgyűjtő-szállító ill. temető helybeliek, hogy a korareggeli vagy esti szürkületben végezték az elesett németek elhantolását. A zsebükben lévő okmányt és a nyakukban függő személyazonosító fémlemezkét később a plébánián adták le. Ezeket a háborút követő években a Nemzetközi Vöröskereszt útján juttatta Nyugatra Mátyás Kálmán plébános, akitől a katonatemetések mikéntjét is megtudtam. (A plébániahivatal egyik fiókjában visszamaradt 31 db személyazonosító fémlemezkét én továbbítottam megfelelő helyre kb. 1974-ben.) 44. Szintén a Plébániatörténetből vett adat. 45. Klausz László helyi lakos 1999- márc. 11-i szíves közlése nyomán. 46. A szomszédos Pilisszentléleken néhai Bodacz István helyi lakos (és jó ismerősöm) is temetett elesett német katonákat. Pár nap múlva, a front távolodásával, szovjet parancsra saját kezűleg kellett megsemmisítenie ezeket a szórványsírokat. 231
