Esztergom Évlapjai 2000

LEEL-ŐSSY Lóránt: Balassi Bálint pszicho biográfiája

Hiszen az apa, Balassi János, nyolc nyelven beszélt és végrendeletében, leveleiben leszögezte, hogy az „igaz" vallásosság, jó tudomány és ősi erény igen fontos. Az is ismert, hogy apja fiát Báthory István ellen uszította és Bálint Békés Gáspár oldalán harcolt, majd a vereség után Báthory megbocsátott neki és udvarába is befogadta. Mindezekhez jöttek Bálint különböző és eléggé változatos szerelmei, ami azt mutatja, hogy a reneszánsz lovagokhoz hasonlóan hamar lángra gyúlt, de ez a láng hamar el is aludt. Költői tehetsége igazából igen korán kibontakozott, már gyermekként és ifjú korában is sok verset írt, de ezeket egy szigorú önkritikus pillanatában és talán lelki okokból elégette. Az utóbbit igazolná az is, hogy 21 éves korában Krakkóban, 1572-ben írt egy kis kötetet „Betegh Lelkeknek való füves kertecske." címmel. Istenes versei, mint egyházi énekek kéziratban kerengtek szűkebb körben, amit Szabolcsi Bence tanulmányozott. A nyelvi zsenialitása mellett Balassi Bálint ugyanis zeneileg is nagyon művelt volt, úgyannyira, hogy „Balassi- strófa" nevet adtak egyházi, népies, néha játékos műveinek Első verses könyve jóval halála után - 38 évvel később 1632-ben - jelent meg. Igazi felfedezése 1874-ben történt, amikor a radványi (Radvánszky család) kastélyban rátaláltak a virágénekeire. De még olyan nagy személyiségek is, mint Zrínyi Miklós a könyvtárában rejtve tartotta ezeket, mint „fajtalan verseket". Ennek a kis tanulmánynak nem célja méltatni Balassi költői érdemeit, de két idézet ide kívánkozik. Kortársa, Rimay János a korabeli lantosokhoz mérte, amikor úgy jellemezte, hogy olyan közöttük „mint az sas az több apró madarak előtt". A másik - már modern - jellemzője Kosztolányi Dezső, aki 23 oldalas tanulmányát azzal kezdte, hogy „ő az „első magyar költő", majd a reneszánsz fiának, gyökeresen magyarnak, ízig-vérig európai költőnek, a világ költőjének nevezte: „első költőnk már az óceánig ért." Az istenes és hazafias versek mellett szerelmes versek, virágénekek uralkodnak költészetében. Egyetlen igaz szerelme - csapongásai ellenére - talán a gyermekkorban feléledt első szerelem volt, amit az egri várkapitány Ungnád Kristóf felesége, Losonczy Anna iránt érzett. Ez előbb plátói és freudi értelemben anya-komplexusból fakadhatott, mivel Bálint gyermeknek számított a nála jóval idősebb nőnél. Az asszony kacér, magakellető volt, de Bálint szerelmét férje halála után - viszonyuk ellenére - mint szabaddá vált özvegy igen határozottan visszautasította. Rövid életrajzi adatok után próbáljuk Balassi Bálint lelki vonásait felrajzolni. Mint láttuk genetikus alapok, életkörülmények és korszellem adta események formálták személyiségét. Harciasságát főleg a török elleni hadakozás vezérelte, de küzdött rokonaival, szomszédaival, a császárral, Báthoryval is. Az utóbbiakat rendszerint vagyoni vagy személyes ügyek motiválták. Voltak indulatosságából fakadó, reneszánsz embert jellemző párbajozásai, verekedései is, sót negatív, kóros személyiségre utaló kegyetlenkedések is, amelyeket ellenségeivel vagy alattvalóival szemben nem egyszer igazságtalanul cselekedett. Ezért ellenségei a „jobbágynyúzó" jelzőt is próbálták ráragasztani. A korabeli vitézkedés szinte szabályszerű volt, de ehhez hozzájárulhatott az apjától örökölt perlekedési hajlam is, ami az apánál és nála is paranoid jelleget mutatott. A 22