Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

feltételeiről rendelkezett. Az iratot az alispán továbbította a polgármesternek, aki átküldte ezt a rendőrkapitánynak, ahová ez 424/1916. számmal február 24-én érkezett meg. A rendelet végrehajtási pontjai a kővetkezők voltak: A megyei hadifogoly bizottságok kötelesek a megyei mezőgazdasági munkabizottságokkal együttműködni. A hadifoglyokat szám szerint és név szerint nyilvántartásba kell venni, majd mozgó és helyben maradó csoportokra kell őket osztani. A megművelendő területek pontos felmérése után a mozgó csoportok számára részletes munkatervet kell kidolgozni. A munkatervnek tartalmaznia kell, hogy hol és mikor kezdődjenek a tavaszi munkák, mely sorrendben menjenek a hadifoglyok, mikor és hol fejezzék be a tavaszi munkát a vármegyében, és melyik más vármegyébe irányítsák ezután a csoportokat. A szállítás a hadifogoly bizottságok feladatai közé tartozott. A hadifoglyok nyilvántartása állandósult, ez alapján jutott el hozzájuk a posta illetve az illetmény letét. Az alispán köteles volt ezután a tábor-parancsnoksággal és az illetékes katonai parancsnoksággal a hadifogoly állományban történt minden változást, név és szám szerint közölni. Ha kevés volt a megyében a rendelkezésre álló hadifogoly, a magyar királyi földművelési minisztertől lehetett továbbiakat igényelni. 1916. március 12-én a rendőrkapitány levélben tájékoztatta a polgármestert arról, hogy a munkavégzésre addig kiadott 189 orosz hadifogolyra a munkaadók az igényeket, a mellékelt bejelentési ívek szerint változatlanul fenntartják.

4

6 1916. február 20-án Esztergom szabad királyi város területén 76 kihelyezett orosz munkás-hadifogoly volt, számuk napról-napra nőtt. Az értük felelősséggel tartozó városi rendőrkapitány kezdeményezte, hogy a fogolytartók foglyonként napi két koronát fizessenek be a házipénztárba.

4

7 Kivételt képeznének a Vöröskereszt kórház, a Szeminárium, a villanytelep és egyéb városi intézmények, ahol e 76 főn túl további orosz foglyok dolgoztak. Értük azonban a fogolytartó vállalta a felelősséget. A fogolytáborból 1916 januárjától szökni kezdtek a hadifoglyok, akik fosztogattak, embereket támadtak meg, hogy élelemhez, pénzhez jussanak. A helyzet odáig fajult, hogy 1916 októberében statáriumot hirdettek a szökevényekre. A hadifogolytáborban a világháború négy éve alatt 2 millió hadifogoly fordult meg. Az állandó fogolylétszám 100-120 ezer fő volt. A frontok összeomlása után a foglyok néhány nap alatt szétszéledtek, felborult a rend. Minden mozdíthatót magukkal vittek, feltörték a raktárakat, kifosztották a pénzszekrényeket. 1918. november 3-ára a fogolytábor teljesen feldúlva, üresen állva emlékeztetett az elmúlt évek eseményeire. 46. K-EMÖL E. szkv. k.j. 548/1916. kgy. sz. 424/1916. tan. sz. 47. K-EMÖL E. szkv. k.j. 362/1916. kgy. sz. 424/1916. rendőrkap. sz. 190