Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

javára. Az összeg a napidíjak 1/6-a volt, mely együttesen 1915. december 31-éig, 6516 kor. 51 f-t tett ki.

2

3 A tanítók és főreál iskolai tanárok 1915. augusztus 30-tól fizetésük 10 %-át kapták háborús segélyként. A hadba nem vonultakra a kormány évről-évre hadiadót vetett ki. Az esztergomi hadiadózók mintegy 120 000 korona hadiadót fizettek 1916-ban, amiből a polgárságra 48 000 korona, a hercegprímást uradalomra, főkáptalanra és egyházi alapokra 72 000 korona esett. Esztergom már az első háborús évben is részt vett a hadikölcsön jegyzésében. Elsősorban az egyházi személyek, hivatalok jártak elől jó példával. 1914. végére a hercegprímás, főkáptalan, s az egyházi javadalmasok 3 millió korona kölcsönt jegyeztek. Csernoch János saját pénztárából külön 1 900 000 koronát áldozott e célra. A magyar királyi belügyminiszter 8223. sz. körrendeletének és a magyar királyi pénzügyminiszter e tárgyban kibocsátott, írásos felhívásának ismertetése után a város közgyűlése 100 000 koronás hadikölcsön jegyzését határozta el a saját tulajdonát képező alapokból, a tartalékalapból, valamint egyéb pénztárak és alapok bevételéből. Rövid vita után megegyezés született arról, hogy nem Pesten, hanem méltányos kompromisszum alapján, beszámolva a 1/2 % jegyzési jutalék okozta veszteséget, mégis az esztergomi pénzintézeteknél történik majd a jegyzés, a következő megosztásban: - 50 000 korona - az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nél - 40 000 korona az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt.-nél - 10 000 korona az Esztergomi Hitelbank Rt.-nél. A jegyzésre a polgármestert és Osváth Andor főjegyzőt jogosították fel.

2

4 AIII. hadikölcsönben 76 000 koronát jegyzett a város, ugyanezen pénzintézeteknél. 2

5 A háború idején újabb és újabb hadikölcsönökre való felhívások láttak napvilágot. A hadikölcsönjegyzés, melyet a lakosság a háború kezdetén még jó üzletnek tartott, egyre inkább vesztett népszerűségéből. Egyre nagyobb agitációt kellett kifejteni, s a polgárságnak állandóan tudomására hozták: bezzeg az egyház elől jár a kölcsön jegyzésében. Az 1918. június 23-i adatok szerint a VIII. hadikölcsönre a prímás, a főkáptalan, az esztergomi főegyházmegyei alapítványi hivatal l-l millió koronát, az esztergomi szeminárium 100 000 koronát költött. A közgyűlés minden évben hosszasan foglalkozott a főszámvevő által beterjesztett költségvetési előirányzatokkal. Ezekből érdemes felidézni e helyen néhány fontosabb adatot: Az 1915. évi háztartási költségvetési előirányzat, mely 15 napos közszemle után került a gyűlés elé, 812 637 korona 22 fillér szükséglettel számolt, melynek fedezetére 534 292 23. uo. 24. K-EMÖL E. szkv. k.j. 128/1914. kgy. sz. 10 390. tan. sz. 25. K-EMÖL E. szkv. k.j. 104/1915. kgy. sz. 9514/1915. tan. sz. 179