Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

Esztergom kisiparosainak, üzemi munkásainak anyagi helyzete, megélhetési lehetőségei romlottak a világháború éveiben. Az ipari termelésben háborús konjunktúra nem volt tapasztalható, ami Esztergom gyárainak profilját ismerve nem meglepő. A jóformán manufakturális szinten működő üzemek a haditermelésbe nem tudtak bekapcsolódni, munkáskéz hiányában termelésük inkább csökkenő tendenciát mutatott. A szállítók, bérkocsisok ellenben, szinte monopolhelyzetbe kerültek. A vasútállomás messze volt a várostól, így a személyszállítás bérkocsin történt. A bérkocsisok egyre magasabb tarifát követeltek, s aki nem adott az áron felül, azzal gorombán, sértő módon viselkedtek. Pedig a közgyűlés, hivatkozván a háború miatt megdrágult fenntartási költségekre, melyek az iparos életfenntartását nem tennék lehetővé, az 1915. évi első gyűlésén név szerinti szavazással „kivételesen és ideiglenesen" a viteldíj 25 %-os emelését engedélyezte. Az 1915. évi 5. közgyűlésen, ugyanezen indoklással engedélyezték a társas-kocsik díjtételének egyenként 10 filléres emelését 1915. november l-jétől, ideiglenesen módosítva ezzel a 72/910 sz. társas-kocsi szabályrendeletet. A város, különböző jogok, területek bérbeadásával, bérleti szerződések meghosszabbításával próbált pénzhez jutni. A vadászati jogok 6 évre szóló bérbeadására 1914. december 10-én és március 18-án árverést rendeztek: az első rész évi 426 koronáért kelt el.

1

9 A dunai halászat éves díja 484 korona volt. 1915-ben, takarékossági okokból, viták folytak a városi erdőbirtok állami bérbe adásáról, de a tervet elvetették. Az erdei fa behozatala viszont elmaradt, bár a lakosság faínségben szenvedett.

2

0 A tisztségviselők, alkalmazottak hadba vonulása megváltoztatta az előirányzott költségvetést, megtakarítást, de ugyanakkor extra kiadást is jelentett. Az önkormányzat intézkedett a havidíjas (tiszti) minőségben bevonuló tanárok, tisztviselők fizetéseinek leszállításáról.

2

1 Gondoskodott ugyanakkor az itthon maradott hozzátartozók hivatalos segélyezéséről is. „A hadba nem vonult, de a hadviselés miatt plusz munkát végző városi tisztviselők, és szolgák háború előidézte súlyos anyagi helyzetének javítása" végett 1915. július l-jétől háborús segélyben részesültek.

2

2 A döntés előtt érdekes közjáték zajlott le a közgyűlésen. A pénzügyi bizottság javaslata eredetileg az alkalmazottakkal szemben a magasabb rangú tisztviselőket részesítette előnyben, az ő nyomorúságos helyzetüket ecsetelte. Egy képviselői felszólalás nyomán, mely rámutatott arra, hogy e magasabb osztályok anyagi helyzete nem olyan válságos, a magas rangú köztisztviselők lemondtak segélyükről a fizetési kategóriába nem sorolt alkalmazottak, mint pl. temetőkertész, hivatalszolga, útkaparó, mezőőr 19. K-EMÖL E. szkv. k.j. 1915/1 kgy. sz. 20. K-EMÖL E. szkv. kj. 1915/6. kgy. sz. 21. K-EMÖL E. szkv. k.j. 8198/1914. sz. jelentés 22. K-EMÖL E. szkv. k.j. 1915/3. kgy. sz. 178