Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

okozta szenvedést, könnyet a közigazgatásnak kell majd enyhíteni. A mi gondjainkra lesz bízva az elpusztult anyag pótlása, az elszállt hős lelkek hozzátartozóinak szeretetteljes gondozása. Ebben a munkában üdvözlöm a tisztikart, mint munkatársaimat, kérem támogatásukat.

8 Dr. Antony Béla 1930-ig töltötte be a polgármesteri tisztséget Esztergomban. A közgyűlés a háború alatt is folyamatosan ülésezett, évi 10-14 rendes és rendkívüli ülést tartott. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a feltételezhetőnél sokkal kevesebb, háborúval foglalkozó jelentés, indítvány, és hozzászólás hangzott el. Arányaiban jóval többet foglalkoztak a békekorszakot idéző témákkal, mint pl. területek, művelési jogok bérbeadása, nyugdíjazások ügye, esztergomi illetőség megállapítása, ösztöndíjak felajánlása, újévi és egyéb üdvözlő táviratok fogalmazása különböző egyházi és világi évfordulók kapcsán, az évek óta húzódó vágóhíd-ügy, a tisztviselőkar ügyei, és folytathatnánk a sort. Legtöbbször a gazdasági életről - s ehhez kapcsolódva a költségvetésről esett szó. Igazi viták nem voltak, egy-két rendszeresen kritikus hangon felszólaló képviselő hozzászólásain túl a javaslatok, indítványok gyorsan elfogadásra kerültek. A világtörténelmi eseményekkel, a háború tényével, egy-egy közbevetett megjegyzésen túl, csak néhányszor foglalkoztak részletesebben. így például: 1914. július 4-én Vimmer Imre polgármester alkalmi közgyűlésen mondott beszédében a meggyilkolt trónörökös pár emlékének áldozott, majd hódoló részvéttávirat küldéséről határoztak, melyet a miniszterelnök úr útján juttattak el Őfelségéhez. 1914. október 29-én, az évi 12. rendes közgyűlést megnyitván, a polgármester megemlékezett a világesemények „vészjósló tornyosulásáról", aggodalmának adott hangot a világháború térhódítása, s nemzeti létünk kockán forgása miatt, s kérte a Mindenhatót, vezesse győzelemre küzdő seregeinket, és éltesse a királyt.

9 A város tanácsa éves rendszerességgel jelentést készített a hadiállapot következtében beállott és a királyi város viszonyait érintő fontosabb eseményekről a közgyűlés számára. E jelentésekben felsorolták, hogy a városi tiszti, segéd és kezelőszemélyzetből és alkalmazotti körből kik vonultak be hadi szolgálatra, hol és mely okból van tisztviselő, munkáshiány. Évről évre ismertetésre került emellett a tisztviselői illetmények változtatása is.

1

0 A katonaság Esztergom házi ezredét, a cs. és kir. 26. gyalogezredet 1717-ben állították fel. Tulajdonosa 1852 és 1910 között Mihály orosz nagyherceg volt. Esztergom 1867-tól tartozott az ezred hadkiegészítő körzetéhez, de az ezredtörzs csak 1894-ben települt ide, amikor felépült a Buda utcai /ma Kossuth Lajos utca /, minden feles8. K-EMÖL E. szkv. k.j. 1915. december 30. 9- K-EMÖL E. szkv. k.j. 1914. okt. 29.104/1914. kgy. sz. 364/1914. tan. sz. 10. K-EMÖL E. szkv. k.j. 115/1914 kgy. sz.; 10031/1914 tan. sz. 174