Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
leges díszt mellőző, pavilonos rendszerű, egy hadilétszámú ezred befogadására kész nagy laktanya. 1 1 Volt ezen kívül egy kisebb kaszárnya a Kenderesföldi utcában, illetve 1896-ban tiszti üdülők épültek a város Dobogókő felé eső részén. Esztergomban állomásozott az ezred pótzászlóalja, itt történt a sorozás, a hadkiegészítés és a nyilvántartás. Az ezred állományát Esztergom, Bars és Hont vármegyék hadköteleseiből áhították ki. A háború kitörésekor Esztergomban a háziezred, illetve a cs. és kir. soproni 76. gyalogezred egy-egy zászlóalja tartózkodott, ez utóbbi immár hatodik éve. A részleges mozgósítás Esztergomot nem érintette, viszont a július 29-én királyi hirdetményben elrendelt általános mozgósítás már igen. Július 30-án katonai és közigazgatási intézkedések sora vette kezdetét a városban. A 76. gyalogezred zászlóalja, kötelékében sok önkéntes esztergomi katonával azonnal Sopronba indult, míg a 26-osok Győrött állomásozó két zászlóalja visszatért Esztergomba. Július 29-én a rendőrség összeírta azt a 2-3 ezer embert, akiket a hadi munkáknál alkalmazni lehetett: iparosokat, mezőgazdasági munkásokat. Másnap bevonultak szerszámokkal, s többnapi élelemmel felszerelve, úti céljuk Komárom volt. Elkezdődött az újoncozás, mely a háború négy évében időről-időre egyre fiatalabb illetve idősebb korosztályokat szólított fegyverbe. Esztergom vármegye fiai két ezred kötelékében szolgáltak: a cs. és kir. 26. gyalogezredben, illetve a magyar királyi 14. nyitrai honvéd gyalogezredben. Augusztus elején egyre-másra érkeztek a katonavonatok, rövidesen tele lett a város bevonulókkal. A nagyobb középületek valóságos kaszárnyává váltak. A katonai mozgókonyhákat az utcán állították fel, a katonák a földre heveredtek, és ott fogyasztották el ebédjüket. A város tanácsa az 1914. évről szóló jelentésében külön kitért arra, hogy a tömeges beszállásolást iskolákban és egyéb közférőhelyeken bonyolították le, megkímélvén ezzel a polgári lakosságot. Igaz, hogy így a tanév megindulása késedelmet szenvedett, de előbbutóbb minden iskolában megindult az oktató munka. 1 2 Augusztus hó 4-én a 26. gyalogezred is elindult Esztergomból. A Széchenyi téren virágos, zászlós tömeg búcsúztatta bevonuló fiait. A katonákat egész a pályaudvarig kísérte a meghatott tömeg. Esztergomot egymás után hagyták el a hadköteleseket szállító katonavonatok. 1915. elején, a 23-26 éveseken volt a sor, 1916-ban már az 1865, 66, 67-es születésűek is bevonultak. A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár egy, a népfelkelésre kötelezettek bevonultatásáról szóló hirdetményt őriz, melyhez egy a vármegye alispánjától érkezett 1916. február 14-én kelt iratot csatoltak. Iktatószáma 125, címzettje pedig Esztergom szabad királyi város 11. Esztergom vármegye (Szerk.: Borovszky Samu), Bp. 1908.44. 12. K-EMÖL E. szkv. k.j. 9198/1914. sz. jelentés 175
