Esztergom Évlapjai 2000

MÜLLERNÉ SERES: Majer István pedagógiai munkássága Ágota

ra, ugrásra, teher emelésre, mászásra, dobálásra, lovaglásra, úszásra, egyensúlytartásra, s a környék kívánatjaként faláboni járásra tanítsa, vagy legalább ezekhez útbaigazítsa, s ezek által nevendékeit a' munkás életre testileg erösöbbé és ügyesekké képezze. Az iskolában is ennek udvarán úgy nyaranta a mezőn elég alkalom nyílik az ifiakat mindezekben gyakorolni.'"

2 A vakmerő és veszedelmes, balesetet okozó gyakorlatok, mutatványok végrehajtását, azok kísérletezéseit megtiltotta. Szilasyhoz, Bekéhez hasonlóan a testgyakorlatok rendszeres alkalmazásával a növendékek fizikai felkészítésén túl önállóságra nevelt (fegyelem, kitartás, segítség, döntés stb.): „sokszor félelem, képzelődés, szeleskedés, álmosság, mértéktelenség, renyheség, babona, durva testi ügyetlenség, rendetlen életmód randaság nyomorítja a nevendéket, miket czélszerű oktatással, példákkal, testi gyakorlatokkal, s minthogy a' rend mindennek lelke, mindenbeni szoros rend tartással orvosland."" Míg Locke a táncban az úri modor, a fesztelen viselkedés és a könnyed mozgás elsajátításának eszközét látta, addig Majer az illően és mértékletesen gyakorolt körtáncnak a mozgásos cselekvésen túl jellemnevelő értékeket is tulajdonított. A játékokban a tanítóktól az alábbi szabályok betartását kívánta meg: - a tanulók mindig csak a kötelességük teljesítése után játsszanak; - csak olyan játék engedhető meg, amely az illemet és a tanuló egészségét nem sérti; - a játék után a tanuló ne igyon hideg vizet, és árnyékba ne feküdjön le; - a leányok és a fiúk lehetőség szerint külön-külön végezzék játékaikat. Majer a testgyakorlatok alkalmazását - az egészség megőrzésén túl - fontosnak tartotta az egyéni magatartás alakításában: „Ki gyakorlatainkról szólló czikkeinket végig s fontolva olvasta könnyen következtetheti, hogy azok a fegyelemnek hatalmas támaszai. Ezek közül kiemelkedők a testi gyakorlatok, mellyek a növendékeket az elpuhulástól óvják, testöket megedzik, nemesen foglalatoskodtatják, s így a minden rosszra vezető henyeségnek időt nem engednek. A turnirozást divatoztató német tanodák szép bizonságot tesznek róla, hogy ez a moralitásnak hathatós segéde."

1

4 Majer 1848 júniusában „A magyar képezdék reformja" című művét az oktatási miniszternek ajánlotta. A tantárgyakkal kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a felsorolt tantárgyak ismeretanyagából csak az és annyi a tanítandó, amelynek gyakorlati haszna van az életben. Ezért már a reformtervezetében (1848) a képzők tanulmányi tárgyai közé felvette a gimnasztikát és a vívást is. Reformjavaslatát az alábbiakkal támasztotta alá: „Ez tudtomra eddigien egy képezdénkben sem tanczik, (művelik) az egy kisdedóvókat képző pesti intézetet kivéve; de szükség, hogy azzá legyen. Kimondjuk indokainkat szellemileg a képezde növendék megerőltetik, kell tehát testi gyakorlatokkal azt ellen súlyozni, s ezzel szellemi 12. MAJER: 26-27. 13. MAJER: 27. 14. MAJER István: A magyar képezdék reformja. Esztergom, Belmel József ny. 1848.86. 155