Esztergom Évlapjai 2000

MÜLLERNÉ SERES: Majer István pedagógiai munkássága Ágota

maradhatunk: mint ezt látni azokon kik henye és ülő életet folytatnak és a' miatt idejekorán halálos nyavalyába esnek. A testi mozgásnak nemei immár a következendők: gyermekeknél a játékok, lapdázás, korcsolyán és talpon csúszkálás, gyaloglás, futás; nagyobbaknál a tánczolás, lovon vagy szekéren menés és mindennemű kétkezi munkák."

7 1842-ben Majer Istvánt kinevezték az Esztergomban létrehozott Mesterképző Intézet tanárává. Ahogyan a fentiekben érzékelhettük, olyan korban kezdte meg pedagógiai hivatásának gyakorlását, amikor a reformkor kiemelkedő nevelői ugyan eljutottak a nevelésügy, ezen belül a testi nevelés társadalmi és honvédelmi jelentőségének felismeréséhez, gondolati kifejtéséhez, de ezek gyakorlata, intézményesített rendszere hiányzott. Majer István életútja Majer István 1813. augusztus 15-én a Nyitra megyei Mocsonokon született. Elemi iskoláit Érsekújvárott, középiskoláit a Pannonhegyi Szenz Benedek rend esztergomi gimnáziumában végezte, ahol Csik Benignus, Horjések Viktorin, Jankó Félix és Balázs Theophil tanárok készítették fel hivatására. Apja Majer Mihály, Kluch József nyitrai püspök udvari tisztje, anyja az esztergomi származású Tillmann Antónia volt. Mivel a nyitrai püspök tehetségesnek tartotta a kis Majert úgy döntött, hogy saját költségén vállalja továbbtanítását. A püspökkel való találkozások, beszélgetésék során érlelődött meg benne a papi hivatás gondolata, s ezért 1828-ban, 15 éves korában jelentkezett az esztergomi főegyházmegye papnövendékei sorába. Papnövendék korában, 1832-ben megalapította az „Esztergomi Növendékpapok Nagyszombati Honi Nyelvgyarapító és Gyakorló Egyesület"-ét. Gyermekkora óta érdekelték a művészetek, korán kitűnt rajzképességeivel, gyakran tartott rajzórákat társainak. 1836 augusztus 29-én szentelte pappá Vácott Nádasdy Ferenc váci püspök. Ezt követően a Komárom megyei Muzslára került káplánnak, majd 1838. június 12-től segédlelkészként működött Esztergomban Argauer plébános mellett. Kopácsy József érsek 1842. szeptember 17-ével a Mesterképző Intézet (tanítóképző intézet) tanárává nevezte ki. Tapasztalatszerzés és önképzés céljából bel- és külföldi tanintézeteket látogatott. Járt Erdélyben, Horvátországban, az ausztriai német és olasz tartományokban. Tanártársával, Rendek Józseffel rövid idő alatt az esztergomi mesterképzőt annyira jól és eredményesen működtette, hogy az intézet magas színvonalának híre a megyehatárokon túlra is eljutott, a tanítói hivatást választók messzi vidékről kérték felvételüket Majer tanácsait kikérték az újabb tanítóképzők alapításánál. 1845-ben jelentősen befolyásolta Esztergomban Nedeczky Katalin kisasszony-nevelő és tanítónő intézetének nevelői és oktatói tevékenységét. 1849- október 17-ével a m. kir. tud. egyetemre került. 1850 végén kinevezték Pest elemi iskoláinak igazgatójává. A pesti iskolákat Bécs németesítő törekvései idején is korszerű szempontok szerint, hazafias szellemben szervezte és irányította, azokban a torna oktatását támogatta. Tervei szerint léptették életbe a vasárnapi iskolákat. Megszervezte és létre7. EDVI: 412. 152