Esztergom Évlapjai 2000

MÜLLERNÉ SERES: Majer István pedagógiai munkássága Ágota

bölcsészetet tanuló növendékeket oktatták - a kisebbek tanítását az ún. köztanítókra (praeceptorokra) bízták. Az 1770-es években lezajlott tanügyi reform alakította ki hazánkban a tanítóképzés is­kolaszerű intézményrendszerét. A tankerületek székhelyén lévő normaiskolához kapcso­lódott a tanítóképző tagozat. A képzés féléves volt, novembertől márciusig tartott. A Protocollum ad Magisteria Praeparandorum de anno 1778. arról tájékoztat, hogy mesterképzó tanfolyam indult 1778. június l-jén Győrött 1. A tanfolyamokat három hóna­pos kurzusokban rendezték, s azokon: az olvasás, a betűzés, a katekizálás, a latin, a német betűk írásával, tanításával kapcsolatos eljárásokat és szabályokat ismertették. Annak elle­nére, hogy ekkor már érvényben voltak a Ratio Educationis testi neveléssel kapcsolatos rendeletei, a tanfolyamon ezzel nem foglalkoztak. A tanítóképzés első önálló magyar nyelvű intézményét 1828-ban Pyrker László egri ér­sek alapította. (1830-ban már működött a pécsi és a veszprémi püspöki tanítóképző is.) Az egri tanítóképzőbe azokat az ifjakat vették fel, akik a gimnázium négy osztályát elvégezték és testileg is alkalmasak voltak a tanulásra. Az iskolatörténeti áttekintés után érdemes megvizsgálnunk, hogyan gondolkodtak az oktatásra, nevelésre kiválasztott, megbízott pedagógusról, a tanítóról, hogyan készítették fel őket feladataik ellátására. 1597-ben hasznos tanácsokkal és útmutatásokkal látta el Szilvásújfalvi Anderkó Imre, a debreceni kollégium rektora, latin nyelvű könyvében, a református tanítókat. A tanító magatartására vonatkozólag kiemelte a szelídséget, a nyájasságot, a mértéktartó fegyelme­zést, ugyanakkor szigorúan tiltotta a testi fenyítést. A jó tanítótól elvárta a tananyag alapos ismeretét, a világos, érthető magyarázatot, a módszerek helyes alkalmazását. Comenius a tanítók figyelmét a hasznosnak ítélt mozgásos játékokra és a nyerészkedés­sel járó szerencsejátékok betiltására hívta fel: Játékon a testnek és léleknek olyan tevé­kenységeit értjük, amelyeket semmiképpen nem szabad megtiltani az ifjúságnak, hanem inkább kívánni és sürgetni kell. Ámde okosan kell irányítani, hogy kár nélkül, sőt haszon­nal járjanak. Ilyenféle játékok a test és egészségerősítő gyakorlatok, melyek mozgással kapcsolatosak, azaz bizonyos célpontig való futással, vagy ugrással, vagy mérsékelt birkó­zással, vagy labdajátékkal, vagy golyóval és bábukkal, vagy myindával, vagy bármely ha­sonló tevékenységgel, melyben nincs illetlenség.... A játékkártya (charte pictae) és a koc­kajáték használatát teljesen meg kell tiltani, részben azért mert, a sorstól függenek, és a kimenetel bizonytalansága miatt a lelkek inkább izgulnak (mert már ilyen az emberi ter­mészet) semmint pihennek, másrészt azért, mert szokásos visszaélések miatt hírhedtek 2 Tessedik Sámuel a tanítóképzés korszerűsítésére törekedett. Többek között szükséges­nek tartotta az anatómiai ismeretek, a sebgyógyítás, a testnevelés tanításának megszerve­zését. Követelte, hogy „a falusi tanító oktassa gyermeket testnevelésre, helyes testtartásra 1. MARKÓ Endre: A győri tanítóképzés negyedszázada 1959-1984. Győr, 1984.9. 2. KOVÁCS Endre: Comenius Magyarországon. Comenius Sárospatakon írt műveiből. 149-150. 150

Next

/
Thumbnails
Contents