Esztergom Évlapjai 2000

MÜLLERNÉ SERES: Majer István pedagógiai munkássága Ágota

és katonai gyakorlatokra.... A gyermekek már zsenge korukban a 7-8. évtől 14 éves korukig, naponta 1-2 órában kezdenék és 20 éves korig hetenként 1-2 órában folytatnák. Mindezt természetesen játékosan, vidáman és szórakoztatóan kell végeztetni."

3 Szilasy János, a pesti egyetem „felsőbb neveléstan" tanára Theológia Morális című könyvében kitért arra is, hogy a testi adottságokat, a testi szépséget, mint Istentől kapott és felhasználható előnyös tulajdonságokat ápolni és fejleszteni szükséges. A testi nevelésre vonatkozó általános tanácsait, amelyeket főleg tanítók, a szülőanyák és dajkák részére írt, ellátta egészségügyi tanácsokkal is. Beke Kristóf pedagógiai tankönyvében szinte megkövetelte a jó iskolamestertől a testi nevelést: „Mivel a test szerszáma a léleknek, melly által munkálkodik, s mivel az ép, egésséges testben a' lélek is épebb, s munkásabb; ebbül elegendőképen kitetszik, hogy az oskolamesternek tisztségében és kötelességében áll az ő tanítványainak testi nevelésekre is tellyes figyelemmel ügyelni, hogy azokban a' testi erő és minden tehetségek annál rendesebben és tökéletesebben kifejtődgyenek."

4 A reformkor másik kiemelkedő pedagógiai szakírója, Warga János Guts-muths elvei alapján elvárta a tanítóktól a testi tehetség és az egészség fenntartását. Úgy vélte, hogy „csak ép testben lakhatik ép lélek. Ezért minden elemi oktatásnak ismerni tartoznak azon szabályokat melyek által a testi tehetségek épen föntarthatnak, erősítenek s helyre áhítatnak; különösen pedig a falusi néptanítók ismerjék ezeket, kik a hazának a millyen értelmes, olly erős polgárokat tartoznának adni."

5 Figyelemre méltó javaslatot tett népiskolai tanulmánytervében a testgyakorlati órákra, a szerdai-szombati játékdélutánokra, valamint a tanórák közötti 15 perces mozgásos szünetekre. Edvi Illés Pál evangélikus esperes, iskola felügyelő a testi nevelés ügyéről, a tanító kötelességéről az alábbiak szerint vélekedett: „A tanító a' kezére bízott tanítványoknak mindenek fölött testökre ügyeljen, hogy épségben egészségben megtartassék és erősödjék. Mert csak az ép testben lakhatik ép lélek, melly mindennemű oktatásra alkalmatos. Gondja legyen tehát az oskola-tanítónak az oskola-szobák tisztaságára, hőmérsékletére és szellőztetésére, a tanulók tisztaságra, a helyes testtartásra, és hogy a büntetések testi sérelmet ne okozzanak. Ne tilalmaztassanak ártatlan mulatságok melyek testmozgásokkal járnak (laptázás, fürdés, télen csúszkálás)

6 Az egészség megőrzése érdekében javasolja a tanítóknak a különböző mozgásos gyakorlatok rendszeres végeztetését. „A testnek mozgása, kivált a' szabad levegőn egyik fő megkívántatás az egészségnek állandóságához. Sokáig legalább a' nélkül egészségesek nem 3. TÓTH Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Bp. 1980.153,307. 4. BEKE Kristóf: Kézikönyv a magyar falusi oskolamesterek számára. Buda, Universitas. 1828.15. 5. WARGA János: Az elemi nevelés alapvonatjai. Buda, M. Királyi Egyetem. 1837.4. 6. EDVI ILLÉS Pál: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a' legszükségesebb tudományok öszszessége. Buda, M. Királyi Egyetem, 1837. IX. 151