Esztergom Évlapjai 2000

MÜLLERNÉ SERES: Majer István pedagógiai munkássága Ágota

MAGYAR György A TESTI NEVELÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE MAJER ISTVÁN PEDAGÓ­GIAI TEVÉKENYSÉGÉBEN A nevelésügy helyzete a reformkorban Az 1820-as esztendők végén, az évek óta tartó gazdasági dekonjunktúra miatt, a politi­záló nemesség egyre jobban sürgette a változtatásokat. Előtérbe került a polgári átalakulás és nemzeti függetlenség kérdése. A politikailag aktivizálódó magyar nemesség a reformok mellett döntött. Követelései először az 1830. évi rövid országgyűlésen hangzottak el. A nemesi reformmozgalom eszmei megalapozása és kezdeti irányítása Széchenyi, Wesselényi és Kölcsey tevékenységéhez fűződik, majd Deák és a negyvenes években Kossuth személye és tevékenysége lett meghatározó. A reformkor országgyűlésein, diétáin számos új tör­vényszületett, így többek között a közlekedésről, a Lánchídról, a törvények magyar nyel­ven történő közzétételéről, a váltóról, a kereskedőkről, a gyárakról, a részvénytársaságok­ról, a Nemzeti Színházról. Az 1832-36-os országgyűlés általános követelményei között szerepelt a tanítóképzők és a politechnikum (műegyetem) felállítása. Az udvar azonban elzárkózott minden nevelési tárgyú javaslattól, az oktatásügy királyi felségjogára hivatkozva. Az 1839-40-es országgyűlés saját hatáskörében egy kerületi választmányt bízott meg a népnevelésre vonatkozó törvényjavaslat előmunkálataival. A kormányzat a közvélemény nyomására 1840-ben öt királyi katolikus tanítóképzőt hozott létre. A negyvenes évek elején a köznevelés, a népoktatás régóta vajúdó problémái kerültek előtérbe. 1841-ben Széchenyi megjelenteti vitairatát: A kelet népét. A Bezerédi István ve­zette választmány népoktatási törvényjavaslatát az udvar elutasító magatartása miatt az országgyűlés nem is tárgyalta és így nem nyílt lehetőség az egységes polgári nemzeti tan­rendszer bevezetésére. A helytartótanács 1845-ben megalkotta Magyarország elemi tano­dáinak szabályai rendeletét, amelynek csak néhány pontja szolgálta az előrehaladást. Az országgyűléseken lezajlott harcok egyik kiemelkedő vívmánya a magyar közoktatási nyelv. A tanítóképzés kezdeti lépései, tanítói hivatás elvárásai megítélése A XVIII. század közepéig a tanítók kiválasztásában egyetlen elvet követtek - az lehet tanító, aki jól ismeri a tanítandó anyagot. Nem volt képzés, képesítés, viszont működött a segédtanítóság intézménye. A népiskolából kikerült egyén a tanító irányításával tanulta meg a tanítóság mesterfogásait. A sárospataki (1621), a debreceni (1657) kollégiumi törvényekből ismerjük, hogy a partikuláris iskolákba tanítani kimenő, a teológiai tanulmányokat befejező diákokat ho­gyan, milyen formában készítették fel. A kollégium professzorai csupán a teológiát és a 149

Next

/
Thumbnails
Contents