Esztergom Évlapjai 2000

MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége

sókönyvével (1853) segíteni kívánt a katolikus elemi és népiskolák első osztályainak. A fokozatosság alapelve szerint szerkesztett tankönyv tartalmazta a betűtanítás menetét, majd rövidebb- hosszabb szövegekkel gyakoroltatta azt. A tanulók figyelmét betűkiemeléssel irányította a kritikus pontokra s nagy figyelmet fordított a helyesírás fejlesztésére nevek, földrajzi nevek felsorolásával. A tankönyvben szereplő írások didaktikai célokat szolgáltak pl. Jó keresztény bosszút nem forral, mert az a szeretettel ellenkezik; Jó barátra akadni szerencse; Az öregekkel, tisztelettel bánj; - e mellett sok közhasznú a közvetlen környezettel kapcsolatos ismereteket tartalmaztak - s a természeti, az emberek s a növények mellett a tárgyi világot is. A gyermekek jól hasznosítható tudást kaptak: megismerték az évszakokat s a hónapokat, a jeles ünnepeket, a néhány imát és éneket s a szent atyák szavait, bölcsek mondásit, közmondásokat és néhány kiemelkedő tudós író-költő műveiből részleteket. * A katolikus egyház, mint fő iskolafenntartó, mindig törekedett a korszerűsítésre. Ebből következően támogatta a tanítók összejöveteleit, szakmai tanácskozásait, több ízben figyelmeztetve erre az igazgatókat. Majer István iflú korában, mint e tanácskozások aktív résztvevője, később, mint e tanácskozások inspirálója vált népszerűvé. Tankönyvei mellett sok hasznos írással gazdagította a pedagógiai irodalmat - a nevelés-oktatás legkülönbözőbb területein. E rövidebb lélegzetű munkákban a pedagógiai gyakorlat sok megoldatlan kérdésére keresett választ. Egy tanítói tanácskozásra készített írásában az olvasás-írás tanításához kapcsolódóan a jó szépírás a helyesírás és fogalmazás tanításáról szólt, utalva arra, hogy mennyire fejleszti ez a gondolkodást, figyelmet, az esztétikai érzéket. Ám, mint mondta a „közelebbi cél a gyakorlatiasság... az ügyes tanító... ugyan nevelészetileg is fölhasználni tudja... de a gyakorlatiasság ... azon iránytű, mely előtte az írástanítás célját kitűzi és ennek módszerét szabályozza"

1

4 Praktikus tanácsai a legapróbb részletekre kiterjedtek - mint pl. a palatábla használata, a papírvásárlás, a toll szerepei a tinta készítése stb. „Ügy tapasztaltam, a tanonc mindenben könnyebben boldogul, ha határozottan tudja magát mihez tartani. A kétes utasításnál nincs hátrányosabb, kivált a meggondoláshoz keveset értő növendékeknél"

1

5 E mellett figyelmeztetett a helyes testtartásra, a fény esésére, s arra, hogy „a neveiész tapintatától elvárjuk, hogy minden száraz és lélekölő elméletezést és gépies majmoláshoz való szoktatást elkerülend"

1

6 Mindig gondolt a kisiskolásra s csupán fél órát javasolt az írás tanítására. Az írás tanítását szorosan összekapcsolta a helyesírás és a nyelvtan tanításával s szólt a fogal14. MAJER ISTVÁN: Néptanodai jóírás, szépírás, helyesírás és fogalmazás tanításáról az életre. Pest, 1861.5. 15. i.m. 916. i.m. 12. 144