Esztergom Évlapjai 2000

MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége

mazás gyakorlati hasznáról, nem feledkezve meg arról, hagy az írásbeli fogalmazás alapja a gondolatok szóbeli kifejtése. Milyen legyen a néptanoda? - kérdezte egy értekezésében. A gyakorlat az oktatás célja, ezért „már az első oktatás kezeltessék, hogy a gyermek a tudást cselekvéssel összefűzze, s így az oktatás gyakorlatit felejthetetlen gyümölcsös, azaz életrevaló lesz."

1

7 Ismert német szerzőkre hivatkozva írta, hogy az iskola azért áll ellentétben az élettel, mivel arra nem készít fel gyakorlatban. A gyakorlatiasság mellett a nevelő nélkülözhetetlen tulajdonsága a korszerűség - ami. azért nem jelenti a régi ismertek elvetését, de jelenti azok szelektív alkalmazását, a vadhajtások kiküszöbölését, az egyoldalúság elkerülését. Egyet értett Kellerrel, aki egyéni módszereket javasolt, amelyek figyelembe veszik a helyi szokásokat és körülményeket. Az elemi iskola tantárgyait sorra véve megjegyezte hogy ott az olvasás a főtárgy, amihez megfelelő szemléltető eszközöket is ajánlott. Jól olvasni nagy mesterség s ehhez sok tudás, gyakorlás szükséges. Részletesen foglalkozott az olvasmányok feldolgozásával, amelyek sok ismeretet tartalmaztak. Élesen bírálta a tudatlanságot: „hon és világisme úgy természettani ismeretekben tanoncaink ... oly járatlanok, hogy az ember nem tudja, őket szánja-e jobban, hogy korunkban ennyire elhanyagoltak, vagy pedig azon tanítókat szánjae, kik oly kötelességök mulasztásával maguknak az olvasástanítást könnyíteni és kellemesebbíteni nem tudják"

1

8 Keserűen írta, ideje hogy a magyar nép a többi népek műveltségi színvonalára emeltessék. Értekezésében számtalan művet ajánlott, amelyek a tanító felkészülését segítik s ez minden tantárgyban megjelent. A testi nevelésről így szólt: „A természetes gymnastica, mely nem kíván különös kúszást, mászást, birkózást, egyensúlyozást, vívást, csak azt, hogy a pórfiuk tudjanak illendően állni, ülni, ügyesen és könnyeden járni, futni... vagyis a mindennapi közönségesb testi mozgásokat ügyesen és kecsesen végezni és serényen játszani tudjanak".

1

9 írt a vasárnapi oktatás feladatairól, amelyhez jó tanrendet és tantervet tartott szükségesnek. Mint az alsó fokú nevelés-oktatás szakavatott ismerője, fontosnak s még mindig időszerűnek találta a szemléletesség comeniusi elvének hangsúlyozását. Bírálta a mechanikus tanítást, az egyoldalúságot a neveléssel való csekély törődést. A gyermek természetéhez alkalmazkodva kell velük foglalkozni már 3-6 éves korban. Felvetette az iskola mellett működő előkészítő osztályok működésének szükségességét, amely megkönnyítené a gyermek és a tanító helyzetét is. Az iskolában még sok a hiányosság, „jelenleg alig van neveiész, aki a szemléleti tanmódot ne ajánlaná, s alig lehet tanoda, amelyben az mellőzhetnék"

2

0 - írta. E módszer fejleszti az értelmet és az emlékezetet, könnyíti a tanulást. Rá17. MAJER István: Milyen legyen a néptanoda? Buda, 1858.3.4. 18. Lm. 14. 19. i.m. 18-19. 20. MAJER István: A szemléleti tanmód az első oktatásnál. Pest, 1860.10. 145