Esztergom Évlapjai 2000

MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége

kap itt a helyes öltözködés, étkezés, a tisztaság, a betegségek ismerete. A szeretetteljes bánásmód nem tűri a gyermekek testi fenyítését, bántalmazását mondta ki -Majer István. A Népneveléstan utolsó részében a szellemi nevelésről írt. Megállapításai, hasznos tanácsai mögött nagy tapasztalat, sok-sok megfigyelés állt. Kiemelte a gondolkodás, a józan ész szerepét a nevelésben s figyelmeztetett az egyoldalúság veszélyeire. Fontosnak tartotta az önismeretet, a megértést: „soha értetlen dolgot tanítványaival ne tanultasson, hanem minden betanulandót előbb világosan magyarázzon meg" - a tanító.

1

0 Felismerve az önképzés jelentőségét mindenkit az iskola utáni tanulásra ösztönzött s az egyén tökéletesítésére. Majer István az 1840-es évek végére ismert szakíró. 1848 júniusában nyújtotta be az oktatási miniszternek „A magyar képezdék reformja" című munkáját, amelynek alapgondolata, hogy a népnevelés ügye a képzőktől függ. „A legjobb oktatási terveket is csak jó tanítók által lehet végrehajtani. Jó tanítók nem születnek, hanem lesznek, rendszerint helyes képezdei oktatás által."

1

1 A keresztény hit és erkölcs szellemében vezetett intézményeket szorgalmaz - véleményét több külföldi szerzővel támasztva alá. Az újító szellemű tervezet több ponton mutatott rá a képzés hiányosságaira, fontosnak tartva a felvétel kritériumait, és az új tantárgyak bevezetését. Minden tantárgyon belül a gyakorlatiasságot tekintette a legfontosabbnak s ezért a növendékek „ne csak a neveléstanban, hanem a nevelés mesterségében is jártasak és ügyesek legyenek."

1

2 A képzőben tanulja meg a valódi élet ismeretét és az arra való pedagógiai hatást. Külön szólt a képző tanárairól: „úgy viselje magát... a praeparandiák irányában, milly viseletet igényel a józan pedagógia a leendő mesterektől: legyen rendes, példás, szorgalmas, éber, valódi atyja növendékeinek.... Azon fölül szoktassa őket mind ezekhez; s így győzze meg őket arról, hogy az iskola valóban hathat a növendékekre.... Kit e képezde elme és erkölcsileg valóban nem képzett, az soha sem fog gyermekeket jól nevelni"

1

3 A korabeli Magyarországon nem működtek tanítóképzők, ezért Majer István külön szólt szükségességükről felépítésükről, tantárgyaikról. Reformelképzelései, 184849-ben a történelmi események alakulása miatt nem válhattak valóra. Néhány évtizeddel később azonban több gondolata helyt kapott a népoktatási törvényben. Hosszú ideig megmaradt a képzésben a gyakorlatiasságra való törekvése, mint a magyar tanítóképzés egyik fő erőssége. Az egészséges életmódra nevelés, az egészség fontossága korán megjelent elképzeléseiben. Ezt szolgálta az Egészségtan a nép számára című könyve, amelyet 1847-ben jelentetett, meg, s melyben népszerűen út az orvosok és tanárok tapasztalatait átnyújtva. Mint az összes pesti elemi és magánintézetek igazgatója, majd főegyházmegyei tanfelügyelő mindig figyelemmel kísérte az alsó fokú oktatást. A Bécsben megjelent ABC-és olva10. i.m. 152. 11. MAJER István: A magyar képezdék reformja. Esztergom, 1848.312. i.m. 68. 13. i.m. 72. 143